Szerelem, szenvedély - több is mint boldogság! Így volt ez 500 évvel ez előtt is, vagy Shakespeare valami olyat tudott, ami ma is aktuális? Valószínűleg az érzelmek jelentősége semmit sem változott az évszázadok alatt, csak annak kifejezés módja alakult át – ahogy illik. A különbség annyi, hogy Shakespeare még „blank verse” -ökben mesél, ma meg már a Facebook-on is chatelünk.

Azonban nem szeretnénk ennyire leegyszerűsíteni ezt a csodálatos drámát, ahol két család ősi konfliktusa adja az alapszituációt, amely viszály eredendő okára valójában soha sem derül fény.

Épp ez a lecke? Tudj meg többet a műről!

Az expozícióban megismerhetjük a Montague és a Capulet családot, illetve a két főszereplőt, Rómeót és Júliát, akinek Paris gróf kéri meg a kezét. Ezt az esküvőt Júlia szülei igen nagy örömmel támogatják. A bonyodalom Júlia születésnapjára adott bálban veszi kezdetét, ahova beszökik néhány Montague, közöttük Rómeó is. Itt találkozik először a két címszereplő.

Szerelem első látásra. Ismerős?

Az első szerelem bája, izgalma, az érzés újdonsága jelenik meg. Ma már szabadon választhatunk párt magunknak – legalábbis itt, Európában – de Shakespeare korában ez még nem volt elfogadott. Nagyon merészen hirdeti a dráma a szabad szerelmet a szülői akarattal szemben, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Lőrinc barát titokban összeadja a két tizenéves szerelmest.

A dráma fordulópontja Mercutio és Tybalt halálával jön el, mikor Rómeónak menekülnie kell. A már férjezett Júliát pedig hozzá akarják kényszerítik Parishoz. Miként lehet kijönni egy ilyen helyzetből? Miként állhat a 14 éves Júlia a szülei elé, hogy Tybalt gyilkosának a felesége? Innen megállíthatatlan az események sora, az első, ráadásul tiltott szerelem mindennél erősebbnek bizonyul. A fiatalságuk vezetett-e a döntésükhöz? Te mit csinálnál a helyükben?

A klasszikus kötelező olvasmány megelevenedik a Turay Ida Színház színpadán Quintus Konrád rendezésében, megidézi Shakespeare korát és a reneszánsz életet. Megkönnyíti elképzelni azt a miliőt, amelyben Shakespeare élt és megalkotta a drámairodalom meghatározó műveit. Kiderül, mit is jelentett az akkoriban újdonságnak számító szimultán színpad és miért a lírai tragédiák sorába tartozik a Rómeó és Júlia. Az angol reneszánsz drámairodalom legszebb – és talán legismertebb – sorait pedig két fiatal tolmácsolja, Lovas Emília és Kurkó J. Kristóf.

Természetesen a könyvet nem helyettesíti a Turay Ida Színház produkciója, ám egy olyan pluszt tud ad, ami elkísér az érettségiig. Nem csak hallasz valamiről, hanem többek között a zene, a korhű jelmezek és díszlet segítségével az 1500-as években találhatod magad.

Olvass még többet a műről a Turay Ida Színház honlapján!