Egy hónap van már csak a nyári szünetig, gyanítom, már minden kamasz visszaszámlálásba fogott. Sőt nemcsak visszaszámolsz, hanem már terveid is vannak, hiszen ki akar egész nyáron otthon ülni?

Tábor, balatoni nyaralás vagy éppen biciklitúra a haverokkal, „szigetelés”, vagy csak rendszeres mozizás a barátokkal – életkortól és érdeklődéstől függően számtalan érdekes program. Amelyeknek csak egy bajuk van: mind pénzbe kerülnek. Ahhoz pedig, hogy egy kamasz igazán jól érezze magát nyáron, nem minden szülő tud vagy akar teljes körűen asszisztálni. Jó, de akkor honnan vegyen pénzt egy kamasz? Himer Csilla pénzpedagógus jó tanácsai következnek.

Zsebpénz nyáron is

Akárhogy nézzük is, a nyári pénzügyi ellátmányod alapja még ilyenkor is a zsebpénz. Ha ugyanis emlékszel még arra, mit írtam korábban a zsebpénzről, akkor tudod azt is, hogy a zsebpénz nem alkalmilag adott pénzösszeg, hanem éppen a rendszeressége a lelke. Vagyis igyekezz a szüleiddel megállapodni arról, hogy a zsebpénz nem iskolaidőre szól, hanem folyamatos dolog.

Miért?

Mert nyáron is vannak kiadásaid. Nyáron ugyanúgy utazol, mint iskolaidőben – sőt lehet, hogy többet is, tehát pl. a bérlet továbbra is indokolt. Nyáron ugyanúgy szeretnél néha klassz cuccokat (ruhát, cipőt) venni, mint amikor suliba jársz, tehát ez sem évszakfüggő. Nyáron ugyanúgy kajálsz, legfeljebb most nem a menzán, hanem a haverokkal a pizzériában. Vagyis a világon semmi nem indokolja, hogy nyáron a pénzügyekben is szünetet tartsatok – akár Te, akár a szüleid.

Mire elég a zsebpénz nyáron?

Hát, ezt nehéz innen a messzi távolból megmondani. Egész egyszerűen azért, mert mindenkinek más az elég. A dolog nemcsak a Te igényeidtől függ, hanem attól is, hogy pl. képes és hajlandó vagy-e a pénzed beosztani, belőle megtakarítani, illetve attól is, hogy alapból mennyi a zsebpénzed, amiben a szüleiddel megállapodtál.

Előfordulhat azonban, hogy akármilyen beosztó is vagy, nem elég a zsebpénzed arra, hogy álomnyarad legyen. Mit tehet ilyenkor egy kamasz? Átnézi a lehetőségeit, hogy milyen bevételi forrásai lehetnek.

7 nyári pénzkereső tipp

1. Zsebpénz – mint mondtam, ez az alap, tehát ezt ki ne hagyd a számításból! Ugyanúgy, ahogyan a szüleidnek is a fizetésük az alap a bevételeiknél, Neked a zsebpénz képezi azt a szilárd pénzügyi alapot, amit már csak ki kell egészíteni a kívánt szintre.
2. Rendkívüli pénz – bár ennek a megoldásnak nem vagyok különösebben híve, bizonyos feltételek mellett ez is lehet egy megoldás. Ez az az eset, amikor odállsz anyukád, apukád elé, és egy bizonyos meghatározott célra (pl. ajándék hétvégi bulira) pénzt kérsz tőlük. Kényelmi szempontból a dolog hátránya, hogy nem lehet belőle rendszert csinálni, mert a szüleid már a második próbálkozásnál megmorculnak. Pénzügyi nevelési értelemben viszont ugyanez az előnye: valamit ki kell találnod, hogy valahogyan mégis elfogadható legyen a számukra is a dolog. Hogyan? Pl. úgy, hogy felajánlod, az így kért összeget – kamattal vagy anélkül, ahogyan meg tudsz állapodni a szüleiddel – visszafizeted. Hát, ez a másik olyan szempont, ami miatt ezt a megoldást érdemes alaposan átgondolni, mielőtt a szüleid elé állnál vele.
3. Megtakarítások – ha komolyabb bulikat tervezel, akkor nem baj az sem, ha már iskolaidőben elkezdesz rá spórolni a zsebpénzedből és/vagy a különféle ajándékpénzeidből. (Tipikus példa erre a Sziget mint nyári bulicél. A nagyfiam is erre gyűjt már egy ideje. :)) Ergo az iskolaidőben kapott zsebpénzedből teszel félre vagy az extraként ajándékba kapott pénzeidet nem költöd el azonnal. Ehhez kell a zsebpénzed kezelése során már megtanult beosztás és spórolás.
4. Diákmunka – lehet, hogy ezzel most nem leszek népszerű, de kamaszként már bizony lehet kisebb-nagyobb munkákat is vállalni. Nem kell, hogy az egész nyarat ezzel töltsd, sőt nem is biztos, hogy nyáron kell dolgoznod: számos diákszövetkezet ajánl diákoknak munkát akár a tanév során is. Ezek jellemzően vagy hétvégén, vagy napi 1-2 órában végezhető munka, hiszen ennél többet tanév közben nappali tagozaton tanuló diák, aki már betöltötte a 15. életévét, és a munkavállaláshoz rendelkezik szülői engedéllyel is, nem dolgozhat. (Nem véletlenül van a közösségi szolgálat ideje is így rögzítve.) A diákszövetkezeten keresztüli munkavállalást egyébként is erősen ajánlom: az így kiközvetített munkák ugyanis ellenőrzöttek – abból a szempontból mindenképpen, hogy nem használhatnak törvénybe ütköző melóra, vagy rabszolgamunkára. (Ez a szüleidet is megnyugtatja.) Ez lehet hostessmeló, újságkihordás, szórólapozás, adatbevitel, és még sok minden más is. Érdemes valami olyanban gondolkodni, ami érdekel is. (Pl. ha jó vagy informatikából, akkor honlapokra tartalomfeltöltést is kereshetsz.)
5. Kiegészítő munka – ez egy másik fajta diákmunka. Nem biztos, hogy diákszövetkezeten keresztül, de mindenképpen valamilyen ismerősnél, aki vállalkozó (törvényesen, és nem okosba), vagy aki olyan helyen dolgozik, hogy be tud juttatni egy-egy jobb céghez.
6. Saját vállalkozás – igen, ez is egy lehetőség. Igaz, ehhez nemcsak a Te vállalkozókedved kell, hanem a szüleidé is. :) Vállalkozó ugyanis Magyarországon csakis nagykorú állampolgár lehet, tehát törvényesen csak akkor vihetsz vállalkozást, ha ehhez valamelyik szülőd adja a nevét (vagyis az ő neve alatt fut a vállalkozás, de Te csinálod). Arra ugyanis nincs törvényes lehetőség, mint pl. az USA-ban, hogy úgy keress pénzt, hogy pl. hideg limonádét árulsz a dögmelegben. Ott simán belefér, sőt az a fura, ha egy gyerek meg sem próbálja, nálunk büntetnek érte (pl. közterülethasználati engedély hiánya miatt).
7. Pénzdíjas játékok, versenyek – ezek ugyan jellemzően szintén iskolaidőben zajlanak, de miért is ne gondolkozhatna egy kamasz előre? Érdemes ezeket is figyelni, mert ezekkel két legyet is lehet ütni egy csapásra: egyrészt pénzt, vagy értékes tárgynyereményeket kapsz, ha helyezést érsz el, másrészt olyan területen csillogtathatod meg a tudásodat, amiben amúgy is jó vagy és/vagy szeretsz. (Különös szeretettel ajánlom szíves figyelmedbe a többféle pénzügyi tanulmányi versenyt. :))

Jó nyaralást!