Suli, munka

#Suli, munka

577 db cikk a témában

#tovább tanulás
2009.09.02.

Határozott jövőképpel rendelkeznek a fiatalok

A fiatalok számára a szakmájukon belüli elismertség és a hasznos munkavégzés fontosabb célok, mint a gazdagság, a rangsor végén pedig a hatalom és a hírnév szerepelnek – derül ki a VMR.cool kutatás adataiból.

#tanulási zavar
2009.05.29.

Merre tovább tanulási zavarral?

A továbbtanulással kapcsolatban a helyes döntéshez nélkülözhetetlen az önismeret, a rálátás a különböző szakmákra, foglalkozásokra, és lehetőségekre, de ugyanilyen fontos a szülők és a pedagógusok kapcsolata is. Különösen érvényes ez azokra, akik valamilyen tanulási zavarral küzdenek.

#iskola
2009.05.06.

Mitől lesz jobb jegyed?

Vezető szakemberek szerint hagyni kéne, hogy a diákok különböző szerekkel turbózhassák agybeli képességeiket és besegítsenek tanulmányi előmenetelükbe.

#érettségi
2009.05.04.

Mit kell tudni az érettségiről? - Mi vár rátok?

A mai napon a magyar írásbelivel megkezdődött az érettségi vizsgaidőszak. Mi a különbség a közép és az emelt szintű érettségi között? Hogyan jutnak el a feladatsorok a tanulókhoz? Mire lehet számítani az írásbeli és szóbeli vizsgákon? Tudj meg minél többet ezzel kapcsolatban!

#puskázás
2009.04.22.

Puskázás az érettségin

Az idei érettségihez közeledve egyre több hírt hallani a lebukott puskázókról. Elrettentés a legjobb megelőzés?

#puskázás
2009.04.12.

Tuti puskázási tippek

Se szeri, se száma a jobbnál jobb puskáknak. Voltak már tollba tekert, pad alá rejtett, kabát vagy mellény zsebébe elhelyezett megoldások is. Most sorra vesszük a legkiemelkedőbb elmék szülötteit.

#puskázás
2009.04.10.

Legálisan lehet puskázni a suliban

A puskázásnak számtalan változata fejlődött ki az idők folyamán. Módszerei tökéletesedtek és finomodtak. Vannak pados, padlós, tollas és tolltartós változatai. Vannak tekerős és hajtogatós megoldások. A felvilágosultabb tanulók a technika vívmányait is beépítik haditerveikbe. Sokan a metakommunikációs stratégiákra esküsznek. (A beépített osztályzseni „füstjeleire.”)