Nagyon könnyű eltévedni a nevelés útvesztőjében. Főleg, ha tini gyerekről van szó, az út telis-tele van buktatókkal. Az egyik ilyen lehetséges buktató a szülői lét és a barátság között húzódik. Sokszor csak annyit szeretnének a felnőttek, hogy feltétel nélkül szerethessék a gyerekeiket, és azok viszontszeressék őket.

Mennyivel könnyebb lenne, ha ilyen egyszerű lenne a dolog! A szülő munkaköri leírásában azonban sehol sem szerepel a „könnyű” vagy a „barát” szó. És a valóságban csak sokkal rosszabb lesz a helyzet, ha barátként akar valaki a tini gyermekéhez közelebb kerülni.

Mint szülőnek el kell látnia a feladatát, nevelnie kell gyermekét. Meg kell tanítani a gyermekét az életre, óvni és irányítani kell őt, hogy szellemileg és testileg is ép és egészséges felnőtté válhasson. A gyerekek és a tinik nem képesek még önmagukról gondoskodni, eligazodni az élet útvesztőiben, kell melléjük valaki, aki terelgeti őket. Amikor egy szülő a gyermeke barátja szeretne lenni, hiába gondolja azt, hogy most jót cselekszik, ez a gyerek szemében egyenlő a felelősségről való lemondással, a szülői szerep elutasításával.

Döntésével gyakorlatilag lemond a szeretetről, a gondoskodásról és a felelősségvállalásról, amelyet szülőként kellene gyakorolnia, és ezt a gyerekek nem veszik jó néven.

Amikor pedig a fegyelmezés kerül előtérbe, a barát szerepet választó szülő azt sugallja a gyerekének, hogy nem tartozik felelősséggel a tetteiért. Ezzel azt éri el, hogy a gyermeke ha olyan dolgokat tesz, amivel magának vagy másoknak árthat (alkoholizálás, drogozás, dohányzás) nem fog tartani a következményektől, vagy nem alakul ki bennük a felelősségtudat és így kevésbé tudnak majd függetlenedni a szülőtől.

Íme, néhány példa és ezek megoldása, hogyan lehet ezeket felnőtt, felelősségteljes szülőként kezelni és egyben a gyerek érdekeit is szem előtt tartani.

1. Gyermeke egy olyan buliba szeretne elmenni, ahol nincs jelen olyan felnőtt személy, aki vigyázna a kiskorúakra, és fennáll az alkohol és a drogok fogyasztásának lehetősége is. Felelősségteljes szülőként Önnek nem lenne szabad elengednie a gyermekét ilyen összejövetelre. Valamint nem árt tisztáznia az elvárásait is a gyermekével szemben, illetve a várható következményeket is, ha esetleg a szülői tiltás ellenére mégis elmenne a gyermeke a buliba.

Miért is? Mert egy ilyen buli illegális, nem csak az alkohol vagy a drog miatt, hanem a kiskorú felügyelet nélkül hagyása is problémás, és ha kiderülne, akkor a törvénnyel kerül szembe a gyerek. Ráadásul a gyereknek komoly baja is eshet, ha sok drogos/piás kamasz elkezd randalírozni.

2. A gyerek folyton pénzt követel Öntől olyan dolgokra, amelyekre igazán nem is lenne szüksége. Bár van olyan, amire )Ön is rábólintana, de nem szabad elkapkodni a pénz körüli döntéseket. Mint szülő, meg kell szabnia a határokat, hogy mire, mennyit költhet gyermeke. Miért? Mert a családi kassza nem végtelen és vannak fontosabb dolgok is, mint a legújabb mobiltelefon. Meg kell értetnie a gyermekével, hogy a mobiltelefon megvásárlásához szükséges pénzt munkával kell megkeresni. Ha megdolgozott érte, akkor is inkább értelmes dolgokra költse el, mintsem játékokra.

3. A gyerek iskolai teljesítménye nem épp kielégítő és nem is iparkodik javítani a helyzeten. Önnek, mint szülőnek el kell beszélgetni ilyenkor a gyerekkel: a jövőről alkotott képéről, a terveiről, és arról, hogy Ön mit vár el tőle és hogy miért is fontos a jó iskolai eredmény. Miért? A gyerekek ilyenkor még nem gondolnak a jövőjükre, és látókörük is behatárolt még. Éppen ezért segíteni kell őket, hogy fontos célokat állítsanak maguk elé és azokat, ha küzdve is, de elérjék. A megfelelő iránymutatással és a várható jó vagy rossz következmények vázolásával egyengetheti gyermeke útját. Így jobban megérti azt is, hogy miért is kell jól teljesíteni az iskolában, és azt is, hogy az iskola nem azért van, hogy a sok unatkozó gyereket egy helyen tartsák.

Amint a példákból is láthatja, sokkal több és nagyobb kihívással járó feladat szülőként viselkedni, mintsem barátként, és sokkal jobb befektetés is, hiszen a gyereke az ön jövője.

(M. T., about.com)