A legtöbb gyereket valamilyen szinten szorongás, idegesség fogja el az új tanév kezdetekor. Nem csoda, hiszen új tanárok, osztály, közösség, és más napirend várja őket. Ilyenkor még a legélénkebbek is fáradtak az első néhány hétben. Normális esetben a gyerek hamar kialakítja a saját napi rutinját, és a dolgok elcsendesednek, hamar túlteszi magát a kezdeti nehézségeken.

Némely gyerek könnyen túl tud jutni az iskolakezdés nehézségein, míg másoknak komoly problémákat okozhat. Extrém félelem vagy akár fóbiaszerű rettegés sem ismeretlen az iskolakezdés előtt álló gyerekeknél. A legtöbb fóbia pedig épp az iskoláskor kezdetén jelenik meg. Szerencsére a legtöbb gyerekkori fóbia megfelelő kezeléssel kiküszöbölhető.

Sajnos a gyerekek nem mindig számolnak be félelmeikről, problémáikról a felnőtteknek, ezért a szülők felelőssége, hogy rendszeresen meggyőződjenek róla, hogy minden rendben van-e gyermekükkel. Némi instrukció, hogy mire érdemes odafigyelni a különböző korosztályok esetében.

Általános iskola felső tagozata

A gyerekek fejlődésüknek egy újabb szakaszához érnek ebben a korban, elkezdődik a pubertáskor. Érdeklődési körük szélesedik, felfedezik a sokszínű világot, és olyan elvont dolgok is hirtelen érdekelni kezdi őket, mint a szerelem. Ez az időszak azonban nagymértékű stresszel és nyomással jár sokuk számára. Küzdenek önmaguk megvalósításáért, saját személyiségük kialakításáért, ilyenkor építik ki baráti közösségüket, és elkezdik tervezgetni a jövőt.

Az ilyenkor felmerülő legtöbb félelem forrása az iskolával kapcsolatos, vagy maga az iskola a fóbia tárgya. Ebben az esetben a gyerekek nem akarnak iskolába menni. A probléma hátterében sok minden állhat: az elszeparálódás miatti félelem, nagyobb gyerekek zaklatása, megaláztatás, vagy az új követelményekkel való megbirkózás kudarcától való félelem.

Erre a félelemre sok gyerek lázadással reagál. Kötekednek, vitatkoznak, vagy éppen visszahúzódnak mások elől. Olyanokkal barátkoznak, akikkel nem kellene, hanyagolják az iskolát, ellóghatnak órákról, vagy ami még rosszabb, alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlhatnak végső elkeseredésükben. Más gyerekeknél ez úgy is jelentkezhet, hogy teljesen rátapadnak a szülőkre, képtelenek tőlük függetlenül cselekedni, döntést hozni.

Középiskola

A középiskolában még nagyobb lesz a változás és a gyerekekre nehezedő nyomás mértéke. A kamaszok ilyenkor két oldal között sodródnak: egyszer szeretnének már felnőtté válni és függetlenek lenni, másszor pedig a gyerekkort szeretnék tovább húzni. Állandóan aggódnak az iskolai teljesítményük, az osztályzataik, a továbbtanulás miatt. A kapcsolataik (barátok, párkapcsolat) kiépítése is szorongással és félelemmel tölti el őket.

Az agorafóbia és a szociális fóbia a leggyakoribb ebben a korosztályban. A szociális fóbia az önmagukról alkotott elképzeléseikkel, a testi-lelki különbözőséggel függ össze, vagy például a többiek előtti szereplés okoz problémákat. Az agorafóbia már egy súlyosabb eset, más fóbiák vagy rendellenesség következménye. Az ilyen gyerekek elhidegülnek a társadalomtól, kerülik az emberi kapcsolatokat és a közösségeket.

A fóbiák nemcsak pszichés problémákat, hanem akár fizikait is okozhatnak (pl. betegség, hidegrázás, izzadás). Előfordulhat, hogy alkoholhoz, drogokhoz nyúlnak, illetve a sok egyedül töltött idő miatt depressziósak lesznek, vagy más mentális zavar alakulhat ki náluk.

Hogyan lehet segíteni a problémás gyereknek?

Habár a legtöbb fóbia az idő elteltével magától is elmúlik (kinövi a gyerek), egyes esetekben csak rosszabbodhatnak, ha nem kezelik azokat megfelelően. A szülők számára igazi kihívás, hogy ilyenkor hogyan segítsenek gyereküknek. Főleg akkor nehéz ez, ha a gyerek nem közreműködő és inkább elvonul a problémájával.

Ha azt veszi észre, hogy jelentős változás állt be gyermeke viselkedésében, üljön le vele megbeszélni a dolgokat. Legyen megértő, kedves és nyugodt, mert hamar észreveszik, ha a szülő nem úgy áll a dolgokhoz, ahogy kellene, és ilyenkor inkább elzárkóznak. Kérdezzen rá a félelmeire, de ne legyen kihallgatás jellegű a beszélgetés.

Van, amikor a félelem forrásával történő szembesítés sikeres lehet, de legtöbbször épp az ellenkezőjét váltja ki, akár rosszabbodhat is a helyzet. Ne fogja túl szorosra a gyereket, a szoknya mellett tartani sem tanácsos, mert később nem tud elszakadni, és ez mindkettőjük számára problémás lehet. Akár újabb fóbia kialakulásához is vezethet. A szülőt is aggodalommal tölti el, hogy hogyan segítsen gyerekén, mikor avatkozzon be, vagy kérjen külső segítséget. A mindennapi csendes, meghitt beszélgetések sokat tudnak segíteni az ilyen helyzeten.

A súlyosabb fóbiák kezelését érdemes szakértőre bízni, először a háziorvosnál kell kezdeni, hogy a betegségek ki legyenek zárva már az első körben. Utána egy megfelelő terapeutát érdemes felkeresni, aki szakszerűen tud segíteni a gyereken.

A kezelések sokfélék lehetnek: játékos csoportterápia, vagy akár gyógyszeres kezeléssel kombinált foglalkozások. Ne feledje, mindig fontos szerepet fog betölteni gyermeke életében és fejlődésében, tehát elsőként csak Önre számíthat.

(KamaszPanasz - N.L., Verywellmind)