Még az olyan családok esetében is, ahol az idő nagy részében minden a legnagyobb rendben folyik, előfordulhatnak néha-néha ellentétek, viták, eltérő érdekek. A kérdés, hogy az ilyen helyzeteket hogyan lehet jól kezelni.

A szülő-gyerek kapcsolatban igencsak fontosak mindkét fél részéről az olyan dolgok, mint: a kölcsönös tiszteletadás, a másik megértése, elfogadása, meghallgatása, a nyitottság, és a jó szándék. Íme, néhány hasznos tipp, amelyek némi segítséget nyújthatnak a témában.

Maradjon a tárgynál

Először is nagyon fontos, hogy mindig figyeljen oda gyermekére. Amikor mondani szeretne Önnek valamit, hallgassa meg türelmesen. Ne legyen előítéletes, nem jó stratégia az, hogy Ön már mindent előre eldönt a fejében és azt tartja helyesnek, amit kigondolt, ne legyenek előre gyártott válaszai. Szintén jobb, ha csak a lényegre és az adott tárgyra szorítkozik. Ne essen abba a hibába, hogy felhoz régmúlt sérelmeket, félreértéseket, problémákat, csak azért, hogy fogást találjon gyerekén.

Kerülje az agresszív viselkedést

Minden érvelés és vita alapja a másik kölcsönös tiszteletben tartása. Ezért kerülni kell minden olyan megnyilvánulást, ami negatív irányba terelheti a beszélgetés menetét: ne emeljük fel a hangunkat, ne tűnjünk megvetőnek, lenézőnek, ne fenyegetőzzünk, és ne emlegessük fel a másik gyengeségeit. Nem szabad a gyerekkel kiabálni vagy megfenyegetni őt, mert akkor automatikusan védelmi pozíciót vesz fel, és visszaszólhat, ami csak növeli a feszültséget, és még rosszabb irányba tereli a dolgokat. Egy jó, kiegyensúlyozott kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom és őszinteség.

Ne folyamodjon erőszakhoz, még véletlenül se

Nem szabad hagynia magát, hogy a düh keltette felindulásból bárhogyan is bántsa gyerekét. Ha úgy érzi, hogy nem bírja tovább cérnával, akkor inkább fújjon visszavonulót. Ilyenkor jobb, ha mindenki elvonul a saját térfelére (szobájába) és csendben elgondolkodik a történteken, és okulva belőle legközelebb igazi, mindkét fél számára elfogadható megoldása legyen a dolognak.

Legyen hajlandó megbocsátani vagy bocsánatot kérni

Ahhoz, hogy Ön a gyereke első számú, pozitív példaképévé válhasson, tudnia kell megbocsátani és bocsánatot kérnie egyaránt, abban az esetben, ha Ön tévedett. Ne feledje, hogy Ön a szülő, így Ön az, aki megtaníthatja a gyermekének a helyes dolgokra. Tanítsa meg gyermekének, hogy vita közben hogyan érveljen, és hogyan tartsa tiszteletben a másik véleményét. Úgy is kifejezheti az érzelmeit és a véleményét a gyermeke felé, hogy közben nem támadja le és nem nyomja el őt. A lényeg az, hogy úgy nevelje a gyermekét, hogy tanulja meg tiszteletteljesen meghallgatni a másikat, majd a saját elvei alapján egyetérteni vagy elutasítani azt, amit a másik állít.

(N.L. - ronaejull.com)