A tinik ötöde túlsúlyos vagy elhízott, a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás az érintettek harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt 2023-ban – ez is kiderül a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány most megjelent éves jelentéséből. Jöjjenek a részletek!

A tanulók közel kétharmada normál tápláltságú, valamivel több mint ötödük azonban túlsúlyos vagy elhízott, és a nemek szerint a fiúkat nagyobb arányban érinti a súlyfelesleg – derül ki az iskoláskorúak testi-lelki egészségi állapotát legátfogóbban felmérő HBSC adatfelvételből, amelyet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idéz jelentésében. Szembetűnő, hogy nagyobb eltérések vannak vármegyénként: amíg Budapesten a vizsgált diákok 6,3 százaléka, addig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében közel 14 százaléka rendelkezik magas BMI-vel (NETFIT adatok).

Kevés gyümölcs, sok energiaital

A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző, ami alacsonynak mondható, kedvező viszont, hogy az édesség és a cukortartalmú üdítőitalok napi fogyasztásában csökkenő arányokat tapasztalhatunk. Az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalék volt 2023-ban, ami kismértékű növekedést jelent 2014 óta.

Sport és pihenés

Az érintett korosztály alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, testmozgást, pedig az elmúlt 20 évben lassan javuló tendencia volt megfigyelhető ezen a területen, különösen a fiúk körében, akik kellő számban űztek csapat sportokat és divatos lett a konditerem használata.

Az is kiderült a jelentésből, hogy a tanulók átlagos alvásideje tanítási napokon több mint 20 perccel rövidebb volt 2023-ban, mint 2018-ban. Hétköznap az átlagos alvásidő nem kielégítő, alig több mint 7,5 óra, míg hétvégén valamivel meghaladja a 9,5 órát.

Mentális problémák

A fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, miközben 2023-ban a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak 7-ben, és a fővárosban volt elérhető – olvasható a jelentésben.

• Az iskoláskorúak 16 százalékára jellemző a jelenlegi rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás, ami 2018-hoz képest magasabb arányt jelent.
• A diákok közel 40 százaléka volt már legalább egyszer részeg életében, itt érdekes módon nem figyelhető meg nemi különbség.
• A 9–11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már életében a marihuánát, és körülbelül 12 százalékuk körében előfordult már visszaélésszerű legális szerhasználat (pl. nyugtató vagy altató alkalmazása).

A lelki egészség az életkor előrehaladtával romlik

Ez arra utalhat a Hintalovon megítélése szerint, hogy az iskola és a társadalmi környezet egyre kevésbé elégíti ki a fejlődési szükségleteket. Ráadásul a gyerekek romló mentális állapotára a szakemberek is felhívják a figyelmet. A Kék-Vonal 2023-as évről szóló beszámolójában arról ír, hogy egyre több fiatal fordul hozzájuk szorongás, lehangoltság, önértékelési probléma, depresszió miatt. Sajnos azoknak az eseteknek a száma is megnőtt, ahol az akut öngyilkossági késztetések is megjelentek, vagy a megkereső arról számolt be, hogy már tett is maga ellen valamit öngyilkossági szándékkal.

• A 10-14 éves korcsoportban az elmúlt években 1-3 fő követett el öngyilkosságot.
• A 15-19 éves korcsoportban 20-30 között alakult a befejezett öngyilkosságot elkövetők száma.

A telefonos lelkisegély szolgálatok nyilvántartásából az látszik, hogy a gyerekek leggyakrabban érzelmi problémák, félelem, szorongás és tartós megoldatlan feszültség miatt fordultak a lelkisegély vonalakhoz 2023-ban.

Szexuális élet

A 9–11. évfolyamon tanulók közel 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata, ami nem mutat jelentős változást a 2018-as adatfelvételhez képest – derül ki a HBSC kutatásból, amit a jelentés is kiemel.

• Leggyakrabban a fiatalok 15 vagy 16 évesek voltak első szexuális kapcsolatuk idején, körülbelül negyedüknek pedig 14 évesen vagy annál fiatalabban volt az első együttlétük.
• A szexuális kapcsolatot már létesített tanulók ötöde nem védekezett a legutóbbi együttlét során.

Amennyiben védekeztek a fiatalok, akkor az óvszer volt a leggyakoribb megoldás, majd a tabletta következett a sorban.

Miként vélekednek saját magukról?

• Minden 5. iskolás nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája.
• A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
• A fiatalok kevesebb mint a fele elégedett a testtömegével, minden ötödik próbálja csökkenteni valamilyen módon, a lányokra valamivel magasabb arány jellemző, mint a fiúkra.
• Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet, így például fejfájást vagy fáradtságot vett észre magán.

Milyen volt tininek lenni 2023-ban? Az immár 8. alkalommal megjelenő gyermekjogi jelentés erre a kérdésre keresi a választ több mint 90 oldalon. A jelentés elkészítéséhez összegyűjtött a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány minden elérhető adatot, információt, kutatást és publikációt, amelyekből kirajzolódnak a nagy folyamatok és a kisebb gyerekek egy-egy csoportját jellemző helyzetek is.

(Szerző: Tóth András, újságíró - Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány)