A 10 és 14 év közötti lányok körülbelül egyharmada próbál a súlyából leadni, derült ki a kanadai Hospital For Sick Kids csapatának kutatásából.

A megelőző kutatások azt mutatják, hogy sok fiatal lány, főleg az éppen kamaszkorba lépők diétáznak azért, hogy veszítsenek a súlyukból. A fogyókúrákról már korábban megállapították, hogy rizikófaktora lehet az evészavarok és az egyéb kapcsolódó krónikus betegségek kialakulásának. A fogyókúra nem biztos, hogy a legjobb módja, hogy ellenőrzésed alatt tartsd a súlyod, gyakran vezet jojó-effektushoz, amikor a leadott súlyodat vagy még többet is visszahízhatsz.

A tanulmányban kétezer, 10 és 14 év közötti lány vett részt 42 dél-ontariói iskolában. Az adatokat 1993 és 2003 között gyűjtötték. A lányokat arra kérték, hogy töltsenek ki egy tesztet, ami az evéshez való hozzáállásukat vizsgálta. Meg kellett jelölniük, hogy a pubertásba léptek-e már, és éppen próbálnak-e fogyni, valamint meg kellett adniuk a súlyukat és a magasságukat a testtömeg indexük (BMI) kiszámításához.

A lányok körülbelül 30%-a mondta, hogy épp fogyókúrázik. Mindössze 10%-uk ért el olyan pontszámot, ami evészavarra utalt. A tanulmány eredményeit a Kanadai Orvosi Szövetség Folyóiratában publikálták. A lányok 80%-a esett bele a számukra normális testtömeg-index tartományba, 14%-uk alatta, 7%-uk pedig felette volt. Több mint az egyharmaduk mondta, hogy túl kövérnek érzi magát, 60%-uk éppen jónak tartotta a kinézetét, és 10%-uk mondta, hogy túl vékonynak érzi magát. A kényszeres evés, és a rendszeres önhánytatás 3,9% és 1,5%-uknál fordult elő.

„A lányokra egyre nagyobb hatást gyakorolnak a média, a televízió által sugárzott képek, a színészek és a modellek a magazinokból.” - mondja Gail McVey, a kutatás vezetője, a SickKids Kórház pszichológusa és kutató orvosa, valamint az evészavarokkal küzdőknek szánt szociális segítő program igazgatója. „A média irreális testképet sugároz. Azt az üzenetet hordozza, hogy mindenkinek egyformán kell kinéznie. A nagyon vékony testalkat az idealizált, miközben a valóságban a ’normális emberek’ más és más testalkattal rendelkeznek.”

A pubertáskor elején a lányokra az is nagy hatással van, hogy a testük elkezd változni és növekedni. Ráadásul a társaik befolyása ilyen korban a legerősebb. Mindez vonatkozik a táplálkozásukra és a fogyókúrára is. Végül a korai kamaszkorban a fizikai megjelenés egyre fontosabbá válik, ahogyan erősödik a vágy az elfogadásra és erősödik a másik nem iránti érdeklődés is.

A fogyókúrák és az evészavarok negatív egészségügyi következményei miatt már kisiskolás korban el kell kezdeni a megelőzést. Fontos, hogy több szemszögből közelítsük meg a dolgot - hangsúlyozza McVey. Be kell vonni többek között a szülőket, a tanárokat, az edzőket, és az orvosokat. Mindnyájuknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen nyomás nehezedik manapság a lányokra, és milyen negatívan hatnak rájuk a megjegyzések a külsejükkel és a súlyukkal kapcsolatban.

A törekvések központjában az egészséges táplálkozás és a mozgás népszerűsítése áll, miközben nemcsak az egyént, de a környezetét is célba vennék. McVey megközelítése alkalmas mindkét véglet elérésére, eljutna azokhoz, akik túl keveset esznek, és azokhoz is, akik túl sokat. Például a testnevelésórákon összpontosíthatnának a kevésbé kirekesztő, befogadóbb sportokra, és az iskolák felléphetnének a testsúlyt középpontba állító csúfolódások ellen.

McVey azt is szorgalmazta, hogy létesüljenek kortárs segítő csoportok, amelyek segíthetnek a fiataloknak megbirkózni a környezetük által rájuk gyakorolt nyomással. McVey már létre is hozott egy online projektet, amelynek címe "A diák teste: Az egészséges életmód támogatása, méretektől függetlenül". Ez a program olyan modulokat biztosít a tanároknak, amelyek segítségével feladatokat oldhatnak meg diákjaikkal a média és a kortársak nyomásgyakorlása, az egészséges táplálkozás, az aktív életmód, a felnőtt példaképek, és az iskolai légkör témakörökben.

(P.K.)