Teljesen hamis, vagy részben igaz, a köztudatban meglévő állítások közül emeltünk néhányat a fogyni vágyók, vagy csak egészségesen táplálkozni akarók számára.

Aki fogyni akar, vagy esetleg már néhány módszert ki is próbált, óhatatlanul is találkozhatott számos tévhittel. A tisztánlátás kedvéért – vagy inkább elrettentő példának – összeállítottuk a leggyakoribbnak számító tündérmesébe illő fogyókúrával és táplálkozással kapcsolatos hiedelmeket.

1. "Az én alkatommal nem lehet semmit kezdeni"

Ez persze csak részben igaz. „Én már attól is hízni kezdek, ha egy tábla csokoládéra csak ránézek” – mondják sokan, ám a háttérben inkább az észlelésükkel van probléma: számos túlsúlyos ember rosszul méri fel, és alábecsüli naponta hány kalóriát fogyaszt is el. A legtöbben a főétkezések között is ezt-azt nassolgatnak anélkül, hogy észrevennék és összeszámolnák, hogy így hány kalóriát csipegetnek fel. Ezt számos tanulmány is alátámasztja.

A túlsúlyosak többsége a túlsúly nélkül élőkkel szemben 30-50 százalékkal is hajlamos alábecsülni a naponta elfogyasztott ételek energiatartalmát.

Az alkatra és a génekre való hivatkozás ilyenkor már csak kifogás és a felelősség teljes áthárítása. Ehelyett ajánlottabb és célravezetőbb a kalóriák számolása, s a tudatos étrend összeállítása.

2. A mai gyümölcsökben kevesebb vitamin van

Badarság. A szakértők egybehangzó véleménye szerint éppen az ellenkezője igaz: az élelmiszerekben, teljesen függetlenül attól, hogy növényi vagy állati eredetűek – átlagosan inkább több vitamin és ásványi anyag található. A gyártás során még a készételek többségét is „feldúsítják” vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Emellett manapság szinte egész évben válogathatunk a frissebbnél frissebb zöldségek és gyümölcsök között, amelyek vitamintartalma garantáltan nem kisebb a fajtára amúgy jellemzőnél.

Nem árt megjegyezni: a vitaminhiány a növényfélék esetében nagyon is látható elváltozásokat tud okozni; s már csak értékesítési szempontból sem kifizetődő sem a termelőknek, sem a kereskedőknek a vitaminhiány…

3. A vegetáriánus táplálkozás egészségtelen

Az állítás egyértelműen hamis. Az eddigi tudományos kutatások alátámasztották, hogy a vegetáriánus táplálkozás hívei általában véve átlagon felüli egészségi állapotnak örvendenek. Az állati eredetű tápanyagokról való lemondás az esetek többségében automatikusan azt vonja magával, hogy az ily módon táplálkozók kalóriánként jóval több vitamint és ásványi anyagot fogyasztanak, és akkor emellett a növényi rostok másodlagos egészségsegítő szerepéről még nem is beszéltünk…

A vegetáriánusok kevés állati eredetű zsírt fogyasztanak, ha egyáltalán fogyasztanak valamennyit, így az ő esetükben jóval kisebb a kockázata a veszélyes mennyiségű fehérjéknek, telített zsírsavaknak, valamint a koleszterinnek.

A statisztikák alapján kijelenthető, hogy a vegetáriánusok többsége emellett nem is dohányzik, kevés alkoholt fogyaszt és a testmozgásra is nagyobb hangsúlyt fektet – ebből következően jóval kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri megbetegedés áldozatai legyenek

4. Testünk jelentősen "elsavasodott"

Ez egyénenként változik… A sav-bázis kúrák napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek, mivel a módszer hatékony fegyver lehet a levertség, alvászavarok, és akár a cellulitisz ellen is. Ám mindenkire igaz a túlsavasodás ténye? Belső szerveink és egész testünk akkor működik optimálisan, ha benne a savak és lúgok minden körülmények között nagyjából egyensúlyban vannak egymással. Az erre való törekvéssel számos betegség kialakulását előzhetjük meg.

A sport, a stressz, de a túl egyoldalú táplálkozás is eltolhatja ezt az egyensúlyt, míg a növényi eredetű élelmiszerek inkább lúgos, az állati eredetűek pedig savas hatást eredményeznek. Tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén mindebből következőleg nem fordulhat elő túlsavasodás.

5. Egy-egy étkezés kihagyásával fogyhatunk

Egy-egy reggeli vagy vacsora étrendünkből való kiiktatásával még nem garantált a súlyvesztés, mint ahogy az étkezések során az adagok felezése sem hozza magával minden esetben az áhított sikert. A reggeli kihagyása pedig különösen hátrányosan hat energia-háztartásunkra, sőt: a kutatások szerint az elhízás, a szív- és érrendszeri betegség és cukorbetegség veszélye leginkább a nem reggelizők között „szedi áldozatait”.

A fogyás vagy hízás szempontjából nem az étkezések száma az alapvetően meghatározó tényező, hanem sokkal inkább a napi bevitt energia mennyisége. Persze emellett sem ajánlott ebből kiindulva egész napos koplalás után telepakolt gyomorral lefeküdni, mert így az éjszakai regeneráció szenvedhet csorbát.

6. A barna cukor egészségesebb

A barna cukornak a tudomány mai állása szerint semmiféle kimutatható egészségesebb előnye nincs a hagyományos kristálycukorral szemben. A barna cukor, a cukorgyártás köztes terméke, amely a tisztítatlanságból adódik, semmivel sem tartalmaz kevesebb kalóriát tradicionális társánál.

7. Az alkohol segít az emésztésben

A zsíros étkezések „csúcsra járatják” emésztésünket. Sokan azért fogyasztanak az étkezés előtt és/vagy után (meg persze közben) alkoholtartalmú italokat, hogy a táplálék feldolgozását segítsék. Pedig így pontosan ellenkező hatást érhetnek el: az alkohol a bőséges étkezéssel párosulva irritációt és hasi fájdalmat okozhat.

Azok az alkoholmentes italok, amelyek több keserű ízű anyagot tartalmaznak, mint például a vermut-tea azonban tényleg támogatják gyomrunk tápláléklebontó tevékenységét.

8. A sör hízlal

Ez a kijelentés csak indirekt igaz: egy pohár (2,5 dl) világos sör 105, egy pohár barna sör 155 kalóriát tartalmaz. Nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy pohárnyi (2 dl) fehérbor a maga 144 kalóriájával. Alapvetően tehát nem az alkoholos italok hizlalnak, hanem az elfogyasztásával társuló jelenség: a sör, bor vagy pálinka fogyasztása meghozza az étvágyunkat, így közvetve tényleg hathatnak súlyháztartásunkra.

(fokuszbanano)