Tudod, hogy mit kell tenned, hogy megelőzd a napszúrást, a kiszáradást, a hőgutát? És tudod, hogy mi a teendő, ha valaki a környezetedben lesz rosszul? A válaszokat a cikkből megtudhatod.

Gyermeket és állatot még rövid időre se hagyjunk a gépkocsiba bezárva, bármilyen nyűgös is! A nagy melegben hűtsük magunkat, és megfelelően pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot és sót. Kirándulásra, utazásra mindig vigyünk magunkkal folyadékot!

A nagy melegben korlátozzuk a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjunk árnyékban, hűvös helyen. A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás előtt alaposan átszellőztetni az utasteret. A meleg gépjárműben való utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.

A kánikula hatásai szervezetünkre

Sárga, narancssárga, piros jelzések: ez jellemző a júliusra!

A meleggel kapcsolatos riasztást háromfokú skálán közli a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabbat (sárgát) abban az esetben adják ki, ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 Celsius fokot. A narancssárga riasztás akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A legmagasabb (vörös) a riasztás pedig akkor lép érvénybe, ha három napon keresztül 27 fok fölött van a napi átlaghőmérséklet.

Hőkollapszus

A meleg miatti ájulás (banális hőségkollapszus) esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen izzadása.

A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.

Napszúrás

Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti.

A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön, s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot, lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban, ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

Kiszáradás

Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehidratáció) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.

Vízmérgezés

A másik szélsőséges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.

Hőguta

Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti. Kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.

Hőkimerülés

A hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását, a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.

Hőpangás

Nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. Beszéd és járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.

Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?

Ha szédülésre, émelygésre panaszkodik, mielőbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Ájulás esetén lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e sérüléseket, szükség esetén lássuk el azokat.

Ha állapota néhány percen belül sem rendeződik, azaz nem tért magához, biztosítsunk légutat neki stabil oldalfektetéssel! Eszméletvesztés esetén hívjunk mielőbb mentőt (104)!

Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget.

(WEBBeteg)