Versenyezni — néhány sportág kivételével — kizárólag érvényes sportorvosi engedéllyel lehet. A sportorvosi alkalmassági- és időszakos szűrővizsgálatok célja a betegségek, sérülések, illetve az ezekre hajlamosító kockázati tényezők kiszűrése.

A vizsgálatokat 18 éven aluli versenyzőknél félévente, 18 éven felüliek esetében évente szükséges elvégezni, célszerűen a versenyszezon kezdete előtt mintegy 4-6 héttel. A sportorvosi vizsgálatnak több eleme van.

Sportágtól függetlenül a sportorvosi alkalmassági és szűrővizsgálat kötelező elemei

• anamnézis (kórtörténet) felvétele (egységes kérdőív alapján),
• fizikális vizsgálat,
• testalkat vizsgálata (testtömeg- és testmagasság mérése, testtömeg-index (BMI) kiszámítása),
• szív- és keringési rendszer vizsgálata (vérnyomás, pulzus, szívhangok),
• légzőrendszer vizsgálata,
• mozgásszervek vizsgálata,
• idegrendszer vizsgálata (reflexek, fájdalomérzet, stb.).

A sportorvos beutalása alapján

• EKG- és vizeletvizsgálat,
• ortopédiai vizsgálat.

Az anamnézis felvétele a sportorvosi vizsgálat egyik legfontosabb része. A kérdőív gondos — 18 év alatt szülői segítséggel történő — kitöltése lehetővé teszi az egészségügyi problémák jelentős részének kiszűrését.

Különböző sportágak, különböző vizsgálatok

Egyes sportágak esetén kötelező lehet szemészeti, fül-orr-gégészeti és/vagy ideggyógyászati vizsgálat is.

Szemészeti vizsgálatokat többnyire az ún. kontakt sportok (pl. labdás csapatsportok, küzdősportok), illetve a jó látásélességet feltételező sportok (pl. lövészet, íjászat) esetén írják elő.

Fül-orr-gégészeti vizsgálatokat a légutakat különösen igénybe vevő sportágak (autó-motorsport, úszás, búvárúszás, műugrás, vízilabda és hegymászás) versenyzőinél kell elvégezni.

A neurológiai (ideggyógyászati) szakorvosi felmérés autó-motorsportok, illetve küzdősportok esetén kötelező.

A sportoló élhet azzal a lehetőséggel, hogy a sportorvosi rendelőben az alkalmassági vizsgálattal együtt — térítési díj ellenében — elvégezteti a kötelezően előírt EKG-, vizelet-, illetve szemészeti vizsgálatokat.

Kötelező szűrővizsgálat

Néhány sportágban (pl. birkózás, cselgáncs, karate, súlyemelés) alkalmassági vizsgálat — mely önmagában versenyzésre nem jogosít — kell, hogy megelőzze az időszakos sportorvosi szűrővizsgálatot.

A két vizsgálat között el kell telnie egy minimális időszaknak, mely az ún. „kivárási idő”. A kivárási időt a sportág technikai elemeinek megfelelő elsajátítása céljából iktatják a két vizsgálat közé.

Mikor nem adható ki a versenyzési engedély?

A versenyzési engedély megadásakor a sportorvosnak több szempontot kell mérlegelnie betegségek vagy kóros állapotok észlelése esetén.

Például:

• Az elváltozás fokozza-e a sportoló sérülésének vagy egyéb megbetegségének kockázatát?
• A sportoló veszélyeztetheti-e környezetét, sporttársait?
• Ha a páciens megfelelő kezelésben részesült, akkor sportolhat-e biztonságosan?
• Amennyiben bizonyos sportágak űzése kockázatos, javasolható-e valamilyen más sportág?
• Mindezek figyelembevételével a sportorvos döntése a jelenlegi rendelkezés értelmében lehet:

ALKALMAS/VERSENYEZHET vagy NEM ALKALMAS/NEM VERSENYEZHET.

Ideiglenes engedély - eltiltás

Ha a vizsgálat során valamilyen múló, vagy jól kezelhető kórállapotot talál a sportorvos, akkor javasolt kezelés, vagy időszakos kontroll (pl. vérnyomás ellenőrzése 1 hónap után) adhat feltételes alkalmassági vagy versenyzői engedélyt.

A sportorvos azonban dönthet úgy is, hogy a sportoló átmenetileg nem alkalmas/nem versenyezhet. Ebben az esetben a későbbiekben, esetleges további vizsgálatok, kezelés vagy rehabilitáció után lehetséges újabb döntés.

Amennyiben az észlelt elváltozás vagy betegség súlyossága indokolja, úgy a sportorvos — bizonyos sportágakra vonatkozóan — véglegesen dönthet úgy, hogy a sportoló nem alkalmas, illetve nem versenyezhet. Végleges eltiltás esetén a sportorvos a sportági szakszövetséget az Országos Intézeten keresztül köteles értesíteni.

(Webbeteg)