A minap eldöntöttem (a Föld órája nevű megmozdulás által motiválva), hogy egy egész napomat áram nélkül fogom tölteni. Te belegondoltál, hogy mi mindent használsz nap mint nap, anélkül, hogy eszedbe jutna, mi mennyi áramot fogyaszt? Íme, a teljesen átlagos nap, megnehezítve.

Reggel

6.30-kor apa ébreszt, itt az idő kelni. Első utam a fürdőbe vezet, nyúlok is a kapcsoló után, de észbe kapok. Éppen időben! Még 5 perce se vagyok ébren...Úgy tűnik mégsem lesz ez olyan egyszerű, mint gondoltam. Az átlagos reggelim egy kávé (igen, tudom, nem valami tápláló...), tehát máris adott a következő akadály, hiszen kávéfőző is árammal működik, ugyebár! Szerencsére a barátnőm a megmentésemre siet, és eljön velem a közeli reggelizőbe. Kávé és egy tökmagos zsemle, így indulok útra, segít túlélni az árammentességet. Kénytelen vagyok megvenni két napilapot is, mivel nem nyúlhatok a laptophoz, amin minden reggel végigböngészem a hírportálokat.

A suli átlagosan döcög, egészen addig, amíg meg nem kérnek, hogy fénymásoljak le pár oldal feladatot. Sűrű bocsánatkérések közepette elmagyarázom a helyzetem, és egészen fura tekintetekkel találkozom:
- Áram nélkül?! Egy napig?! Te tisztára megőrültél!
- Köszi – gondolom magamban.

Délután

Általában magamnak csomagolok valami finomságot ebédre, és ezt a menzán meg is tudom melegíttetni a mikróban. Ma persze ez nem lehetséges, a gyomrom hangosan korog, így kénytelen vagyok beérni egy cseppet sem csábító kinézetű sajtos szendviccsel a büféből. Hűha, hosszú még a nap... Muszáj beülnöm egy kávéra, fárasztó a mai nap. Itt tanulok, amíg sötét nem lesz, hiszen nem én kapcsoltam fel a világítást (ami egyébiránt igen gyér…)

Este

7 órára esek haza, lerúgom a cipőm, és máris a kapcsolón a kezem. Na, majdnem sikerült!

A vaksötétben előkotrok pár mécsest és gyertyát, alig látok. A gyufával megégetem a körmöm, és ráejtek a lábamra egy fém gyertyatartót. Körülbelül 25 mécsest gyújtok meg, de tényleg nem sok fényt ad.

Ennivalót nem tudok melegíteni, maradok a vajas kiflinél. Jól jönne egy meleg tea is... Úgy döntök, hogy itt az egyetlen megoldás, a forró fürdő. Hála az égnek, a vízmelegítés a napelemek dolga a tetőn, így estére is marad víz, nem feltétlenül kell áramot használni. Büszke vagyok a kis cselemre. Kellemes a hőmérséklet, és nagyon hangulatos a sok pici gyertya. Megmosom a hajam, majd csuromvizesen rájövök, hogy bizony a hajszárító is csak konnektorral működik...Ajjaj. A hajamat betekerem, majd bemászok az ágyba.... Esély sincs az e-mailjeim megnézésére, vagy egy kis zenehallgatásra. A laptop szigorúan elzárva.

Általában nem tudok aludni, sokáig olvasok, szinte az össze villany égni szokott. Miután lekapcsolom őket, sokáig forgolódok. Ez ma nem így van. Szinte azonnal elnyom az álom, megnyugtat a fénymentesség. (Bizonyított tény, hogy bizonyos hormonok termelődéséhez teljes sötétség kell...Sajnos manapság egyre kevesebb ilyenben van részünk. )

Másnap reggel

Újabb nap. Már nem is nyúlok a fürdőszobai kapcsoló után... Fura. A laptopom azonban gyorsan előkapom és lepötyögöm a tegnapi napot.... Nagyon nagy élmény volt számomra ez a nap. Egyszerűen elképesztő, hogy mennyi dolgot kellene nélkülöznünk áram nélkül! Mindenkinek ki kellene próbálnia egy hétvégén, sok dologra tanított meg.

Ezen felbuzdulva - és a közelgő Föld napja alkalmából - úgy döntöttem, hogy egy hétig nélkülözni fogom az internetet, a laptopot, és a tévét. (Csupán napi 5 percet fogok szigorúan az élmények posztolására szánni, semmi szörfölés, vagy hírolvasás.) Csatlakozz te is, és írd meg élményeidet a KamaszPanasznak! Milyen volt egy nap áram nélkül? Meddig bírtad net-mentesen? Mindenkinek sok sikert kívánok!

(Gy. R.)