A túlfogyasztás napja
Te tudod, mikor van a túlfogyasztás világnapja? Minden évben más időpontban - attól függően, hogy az emberiség fogyasztása mikor lépi túl azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve a fogyasztásunkkal járó kibocsátást elnyelni.
A Global Footprint Network minden évben nyilvánosságra hozza a Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátumát, azt a napot, amikortól az év hátralévő részében a Föld csupán „meghitelezi” az erőforrásait az emberiség számára. A számitások során összehasonlítják a Föld adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával.
Az emberiség legelőször 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. Akkor még december 29-ére esett az a nap, de az elmúlt 50 évben a Túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett:
- 1988-ban már október 15-re elhasználtuk az egy évre elegendő erőforrásokat
- 1998-ban szeptember 30-ra fogyasztottuk ki éves energiánkat
- 2008-ban pedig augusztus 15-re értük el ezt a szintet
- 2018-ban augusztus 1-re esett a túlfogyasztás napja
- 2019-ben pedig július 29-re
Ez a nap 2020-ban augusztus 22-re tolódott ki, némi csökkenést mutatva a társadalom ökológiai lábnyomában (9,3 %), de ez nem annak köszönhető, hogy hirtelen elkezdtünk volna jóval tudatosabban élni, hanem a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza.
A határértékek átlépését a népesség szükségleteinek olyan mértékű megnövekedése idézi elő, ami már az ökoszisztémára is negatív hatást gyakorol. A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Világviszonylatban életmódunk és tevékenységeink jelenlegi szintjének fenn tartásához annyi erőforrásra lenne szükségünk, amit 1,6 Föld tudna csak biztosítani. Viszont, ha az egész világ olyan életmódot folytatna, mint az Európai Unió lakosai, akkor a Föld éves tartalékai már május 10-én kimerülnének - és 2,8 Földre lenne szükség az igényeink kielégítéséhez.
Miért veszélyes ez a tendencia?
A bolygó folyamatos túlterhelése már eddig is a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és olyan problémákat okoz, mint a vízhiány, a halállományok zsugorodása, a talajerózió, a levegőszennyezés, az éghajlatváltozás. Ezek fokozzák az extrém időjárási körülmények kialakulásának esélyét: aszályokat, árvizeket és tűzvészeket generálva. A szakértők szerint a jelenlegi állapot visszafordítható, de ehhez elengedhetetlen, hogy egyéni és szervezett szinten is a fenntarthatóságra törekedjünk az élhetőbb jövő érdekében.
Fenntarthatóság - összhangban élni a környezetünkkel
Fenntartható fejlődés az, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. Ez nem csak a természeti környezet megőrzését, és a környezetvédelmi problémák megoldását jelenti, hanem a gazdasági, a társadalmi és a környezeti érdekek harmonizálását is:
-
környezettudatosságot,
- környezet-etikus magatartást,
- környezetünk védelmet- beleértve a klímaváltozással és a tudatos fogyasztással kapcsolatos szempontokat;
- a biológiai sokszínűség fenntartását, azaz az állat- és növényvilág védelmét;
- a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, takarékos használatot,
- a megújuló energiaforrások használatát.
-
fenntartható társadalom:
- társadalmi felelősségvállalást
- egészségügyi és élelmezési problémák kezelését
- a túlnépesedésből és az öregedő társadalmakból fakadó társadalmi problémák kezelését
- szociális igazságosságot, esélyegyenlőséget, társadalmi különbségek mérséklését
- társadalmi sokszínűséget, szolidaritást, békés egymás mellett élést
-
gazdasági dimenzió:
- felelős vállalati stratégiák kidolgozását
- tisztességes, átlátható vállalati működést, „fair trade”;
- a környezeti terhelés csökkentését pl. CO2 kibocsátás minimalizálását
- emberközpontúságot mind a kollégák, mind az ügyfelek tekintetében;
- felelős társadalmi szerepvállalást
Hogyan tolható későbbre a túlfogyasztás napja?
- kevesebb fosszilis energiahordozó felhasználásával (93 nappal tolná későbbre a Túlfogyasztás Világnapját)
- az élelmiszer-hulladék mennyiségének mérséklésével
- az élelmiszerpazarlás csökkentésével - azaz mindenki csak annyi kalóriát fogyasztana amennyi a világátlag (38 nappal tolná ki a kritikus nap időpontját)
- az autós közlekedés felére csökkentésével (12 napot jelentene)
- a húsfogyasztásunk mérséklésével
- az otthonaink megfelelő szigetelésével - a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő akár 50%-a is elszökhet. Ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat évente.
- ökológiai lábnyomunk csökkentésével
Jelenleg Földünk erőforrásait gyorsabb ütemben éljük fel, mint ahogy azok újratermelődnének. Az ENSZ becslése szerint 2050-ben 9,8 milliárd ember él majd a Földön, mely a jelenleginél is nagyobb nyersanyag-, és energiafelhasználást jelent. Ha nem teszünk meg mindent a fenntartható fejlődés érdekében, veszélybe sodorjuk a jövő generációinak - a gyermekeink, unokáink - életét.
Tégy meg mindent Te is azért, hogy a Túlfogyasztás Világnapja minél későbbre legyen tolható!
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom:
