A környezetszennyezés egyik formáját jelentő zaj az élővilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros.

Az idén hetedszer hirdetik meg azt a világméretű megfigyelési akciót, amelynek keretében iskolás csoportok és önkéntesek bevonásával mérik fel az éjszakai égbolt állapotát.

Tudom, ez prédikálásnak hangzik, és már belefáradtatok a klímaváltozási felhívásokba, de szerintem ez érdekelni fog titeket: az egyre csak melegedő Földön az emberek által kibocsájtott üvegházhatást okozó gázok befolyásolhatják majd a wi-fi jeleket.

A világon egyre több és több ember használ mobiltelefont, ráadásul sokan állandóan a legújabb modellre cserélik ódivatú készüléküket. A kidobásra váró telefonok egy ideig még a szekrényben pihennek, utána viszont - gondatlanság miatt - sokuk a szemétben végzi.

Elkerülhetőek lennének a kozmetikai állatkísérletek, mégis rengeteg nagy kozmetikai vállalat végez ilyen kísérleteket a termékek vizsgálata során. Melyek az állatkísérletek hátrányai, és milyen módszerekkel lehetne helyettesíteni őket? És mely cégek árulnak ilyen kísérletektől mentes termékeket?

Egy tanulmány szerint a konyhában több kórokozó lehet, mint a fürdőszobában. Olyan helyeken bújnak meg, ahol a legkevésbé számítanak rájuk.

A kukásautóból hová kerül a tartalom? Mik a feltételei az újrahasznosításnak? Milyen folyamatokon megy végig a hulladék? Miért kell tisztán szelektálni? Miért préseljük össze a palackot? Miért vegyük le a kupakot? A Laurus Alapítvány kisfilmje bemutatja a hulladékok kezelését együtt a jövőnkért projekt Környezetvédelmi filmsorozat keretén belül.

A növényvédelemből keletkező hulladékok (a növényvédő szerek, de a rovarirtó szerek is) és szennyezett csomagolóeszközeik veszélyessége mérgezőanyag-tartalmukból ered.

Ki viszi el? Miben gyűjtsek? Hol lehet kapni? Kit keressünk? Mára már gyakori kérdésekké váltak. Látjuk, hogy igény van arra, hogy az elméletben szépen működő szelektív hulladékgyűjtést a napi gyakorlatba is beépítsük.

Mindennapi életünkben számos olyan terméket használunk, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. Miután ezeket külön kell gyűjteni, biztonságos helyen is kell tárolni.

Sajnos hazánkban a visszaváltható palackok és üvegek alkalmazása nem olyan népszerű, mint tőlünk nyugatabbra, és egyre jobban elterjednek a kényelmesebb, ám több veszélyt hordozó eldobható PET (polietilén) palackok.

Egy fürdéssel akár 300 litert vizet használhatunk el, míg zuhanyzással ezt jelentősen csökkenthetjük 40-70 liter vízhasználatra.

Miért nem éri meg hamisított terméket vásárolni? Kérdések melyek felmerülhetnek még benned a téma kapcsán.

Az égből leselkednek ránk a káros ultraibolya sugarak. Bizony, ők nap, mint nap meglepik az óvatlan napozókat. Milyen összeesküvés áldozatai lettünk? No és hogyan járhatunk túl a láthatatlan ellenség eszén?