Az apró dolgokkal is sokat tehetsz a környezetünkért. Ezek közé tartozik az is, hogy az osztályteremben milyen eszközöket használsz, mire és mivel írsz, miből tanulsz!

Vajon mennyi vegyszert és káros anyagot viszünk be a szervezetünkbe nap mint nap? Nemcsak a feldolgozott élelmiszerekkel, vagy a dohányzás által, hanem bizony a kozmetikumaink, napi tisztálkodáshoz használt kencéink is tömérdek ilyet tartalmaznak. Rebeka most ezen próbál meg változtatni.

A világon egyre több és több ember használ mobiltelefont, ráadásul sokan állandóan a legújabb modellre cserélik ódivatú készüléküket. A kidobásra váró telefonok egy ideig még a szekrényben pihennek, utána viszont - gondatlanság miatt - sokuk a szemétben végzi.

Elkerülhetőek lennének a kozmetikai állatkísérletek, mégis rengeteg nagy kozmetikai vállalat végez ilyen kísérleteket a termékek vizsgálata során. Melyek az állatkísérletek hátrányai, és milyen módszerekkel lehetne helyettesíteni őket? És mely cégek árulnak ilyen kísérletektől mentes termékeket?

A kukásautóból hová kerül a tartalom? Mik a feltételei az újrahasznosításnak? Milyen folyamatokon megy végig a hulladék? Miért kell tisztán szelektálni? Miért préseljük össze a palackot? Miért vegyük le a kupakot? A Laurus Alapítvány kisfilmje bemutatja a hulladékok kezelését együtt a jövőnkért projekt Környezetvédelmi filmsorozat keretén belül.

A növényvédelemből keletkező hulladékok (a növényvédő szerek, de a rovarirtó szerek is) és szennyezett csomagolóeszközeik veszélyessége mérgezőanyag-tartalmukból ered.

Ki viszi el? Miben gyűjtsek? Hol lehet kapni? Kit keressünk? Mára már gyakori kérdésekké váltak. Látjuk, hogy igény van arra, hogy az elméletben szépen működő szelektív hulladékgyűjtést a napi gyakorlatba is beépítsük.

A csernobili atomkatasztrófa 25 éve történt az akkori Szovjetunió (ma Ukrajna) területén lévő erőműben.

Mindennapi életünkben számos olyan terméket használunk, amelyek veszélyes anyagokat tartalmaznak. Miután ezeket külön kell gyűjteni, biztonságos helyen is kell tárolni.

Sajnos hazánkban a visszaváltható palackok és üvegek alkalmazása nem olyan népszerű, mint tőlünk nyugatabbra, és egyre jobban elterjednek a kényelmesebb, ám több veszélyt hordozó eldobható PET (polietilén) palackok.

Egy fürdéssel akár 300 litert vizet használhatunk el, míg zuhanyzással ezt jelentősen csökkenthetjük 40-70 liter vízhasználatra.

A Földünkről napról napra tűnnek el újabb és újabb állatfajok az ember tevékenységeinek hibájából, pedig egykor mind része voltak a Földnek. Az állatok pusztulásáért elsősorban az ember terjeszkedése által okozott károk felelősek.

Miért nem éri meg hamisított terméket vásárolni? Kérdések melyek felmerülhetnek még benned a téma kapcsán.

Az égből leselkednek ránk a káros ultraibolya sugarak. Bizony, ők nap, mint nap meglepik az óvatlan napozókat. Milyen összeesküvés áldozatai lettünk? No és hogyan járhatunk túl a láthatatlan ellenség eszén?

Nemrég töltöttem el egy hétvégét a tengerparton. Természetesen vastagon bekentem magam napkrémmel. Felmerült bennem a kérdés: vajon károsítom a környezetem azzal, hogy próbálom magamat megvédeni a környezet rám káros hatásaitól? Mit tesz a napkrém a bolygónkkal? Csak akkor olvasd el alábbi írásunkat, ha komolyabban el akarsz mélyedni a témában!

Ugye, ha nem látnánk, el sem hinnénk?

Mit kezdjünk a megunt CD-inkkel? Adjuk tovább barátainknak. Ragasszuk össze széknek. Kérjük meg gyerekeinket, hogy keressék meg a helyet ahová le tudjuk adni, mint veszélyes hulladékot. Vagy porosodjanak tovább az íróasztalunkon, könyvespolcainkon.

A lakóközösségek tagjai általában keresztbe teszik bele a pizzás dobozt a kukába. Nehogy mellé, alá, felé bármi beleférjen. Rácsapják a kuka fedelét, s mint aki jól végezte dolgát, kilépnek az utcára.

Természetesen egy csodatalálmányról van szó, mely 40 db használt irodai A4-es papírból 1 tekercs WC papírt készít nem több, mint 30 perc alatt.