A Wilms-tumor a leggyakoribb gyermekurológiai daganat. A vesében található differenciálatlan, éretlen sejtekből ered, és éretlen hám- és kötőszöveti elemekből épül fel. A gyermekkori daganatoknak körülbelül 7 százalékát képezi.

A Wilms-tumor többnyire 6 év alatti gyermekekben fordul elő, leányokban és fiúkban egyforma gyakorisággal. Felnőttek körében kivételesen ritka betegségnek számít. A daganatra jellemző a gyors növekedés. Általában olyan nagyra megnő, hogy a vékony hasfalon át jól tapinthatóvá válik.

Leggyakrabban a vérvizelés az első tünet. Gyakran már tünetmentes állapotban diagnosztizálják más okból végzett hasi ultrahangvizsgálat során. A diagnosztikában a hasi ultrahangvizsgálat végzése az első lépés. Ezt követően a pontos kiterjedés megítélésére hasi és a mellkas-CT vizsgálatot kell végezni.

A Wilms-tumor stádiumai

A kiterjedés mértéke alapján négy stádiumot különítenek el. Az I-II. stádiumban a megfelelő kezelés eredményeképpen a túlélés 95 százalékos, míg a III-IV. stádiumban 15-50 százalék.

A Wilms-tumor kezelésében elsődleges szerepe a kemoterápiának és a sebészi kezelésnek van. A kezelés során elsőként egy olyan kemoterápiás kezelést adnak, melynek célja a daganatos szövet kisebbítése. Az esetek többségében ezzel olyan jelentős fokú daganatméret-csökkenés érhető el, hogy a daganatos vese sebészileg eltávolíthatóvá válik.

A műtétet követő kezelés attól függ, hogy a daganat eltávolítása milyen mértékben volt sikeres. Ha a daganat kedvező szövettani altípusú és a kemoterápiás kezelésre jelentős mértékű volt a daganatsejt-pusztulás, valamint a daganat a műtét során teljesen eltávolítható volt, akkor további kezelés nem is szükséges.

Amennyiben ezek a feltételek csak részlegesen teljesülnek, a továbbiakban a betegség súlyosságának megfelelően a néhány hetestől a közel egyéves időtartamig tartó további kemoterápiás kezelés válik szükségessé. Egyes nehezen gyógyítható esetekben néhány (általában 3-4) hetes sugárkezelés alkalmazása is szóba jöhet.

(WEBBeteg)