A félelem egy természetes reflex, mely különféle veszélyhelyzetek elkerülését segíti elő. A fóbia beteges félelem és rettegés valamilyen mások számára hétköznapi dologtól, nem sok köze van a valós veszélyhelyzetekhez.

Az emberek nagy részének van valamilyen fóbiája, ami egy intenzív és irracionális félelem valamivel szemben (lehet helyzet, tárgy, élőlény, természeti jelenség, stb.). A fóbiában szenvedő legtöbbször tudatában van annak, hogy félelme és szorongása alaptalan, de nem tud mit tenni a rossz érzés ellen. Ez néha annyira intenzív tud lenni, hogy teljesen lebénítja az adott személyt.

Ismerd meg mi az, ami a legtöbb ember számára gyötrelmeket tud okozni!

A fóbiák három típusa

Több száz fóbiát ismerünk, még olyan is van, aki magától a fóbiától fél. Azonban a viselkedéskutatók három fő kategória egyikébe sorolják a rengeteg, különféle fóbiát. Az egyik a tériszony: fokozott szorongás, olyan nyilvános helyeken, ahonnan nem olyan egyszerű kijutni (például tömött sorban állni). Szociális fóbia: félelem és tudatos elkerülése szinte minden társas szituációknak (például csoportosulások, nagy tömeg). És végül: specifikus fóbia, az értelmetlen és túlzott félelem, szorongás valamilyen konkrét tárgy vagy élőlény, esetleg helyzet ellen irányul.

A tériszony (nyílt tértől való félelem)

Agoraphobia, a neve a görög tér/piac elnevezésből származik. Az ilyen fóbiában szenvedő egyénben az kelt félelmet, hogy az egyes nyilvános helyekről nem tud kiszabadulni, úgy érzi csapdába esett, például egy híd közepén vagy sorban álláskor. Ráadásul még az is félelmet okoz számukra, hogy ha szorongásuk kikerül az irányításuk alól, akkor amiatt lesznek képtelenek kimenekülni egyes helyzetekből. Ez a fóbia kétszer annyi nőt érint, mint férfit. Ha nem kezelik, az egyén idővel nem mer kilépni a saját lakásából, 10-ből 9 esetben a kezelés jó eredményre vezet.

Szociális fóbia: ami túlmegy a félénkségen is

Aki szociális fóbiában szenved az nem szimplán félénk vagy visszahúzódó. Az olyan ember extrém félelmet él át, ha bármilyen társas szituációba keveredik, hogyan fog viselkedni vagy vajon mit gondolnak róla a többiek. Elfogadják-e mások, helyesen viselkedik mások előtt, vajon észreveszik e rajta, hogy ideges, jól tud majd megszólalni, ha kérdezik. Ilyen és ezekhez hasonló kérdések gyötrik ezeket az embereket a mindennapjaikban. Ha nem kezelik, akkor az adott személy teljes élete rámehet, kerülni fog mindenféle társas kapcsolatot, szituációt, és még a munkahelyszerzés, megtartás se lesz egyszerű feladat számára.

Klausztrofóbia: nincs kiút

A klausztrofóbia egy abnormális, a bezártságtól való félelem. Leginkább szűk és sötét helyeken okoz extrém szorongás, akár pánikrohamot is. Az ilyen személy képtelen liftben utazni vagy alagutakon átmenni, anélkül, hogy a rettegés ne kerítené a hatalmába. A félelem olyan erős lehet, hogy szinte fulladásos tünetek törnek a betegre, ha szűk helyre kerül, úgy érzi, hogy csapdába került, ahonnan nincs kiút.

Ezek az emberek megtesznek mindenféle óvintézkedést, hogy elkerüljék félelmük forrását, kerülik a szűk, zárt helyeket, épületen belül leginkább a nyitott ablakhoz vagy az ajtó mellé ülnek csak le, de ez csak elkerülés, és nem megoldás, a problémát pedig kezeltetni kell, különben igen megnehezítheti az egyén életét.

Zoofóbia: állati félelem

A leggyakoribb specifikus fóbiák egyike, az egyes állatoktól való félelem. Ez ugyan csak gyűjtőnév, mert többnyire mindig valamelyik konkrét állatcsoport okoz elviselhetetlen rettegést, például az arachnofóbia esetében a pókoktól való félelem, ophidiofóbia a kígyóktól való félelem, ornithofóbia a madaraktól való rettegés, vagy apifóbia a méhektől való félelem. Ezek a fóbiák gyakran gyerekkorban alakulnak ki (gyerekkori trauma következtében), idővel lehet, hogy kinövi az egyén, de az is lehet, hogy élete végéig megmarad a rettegést okozó kényszerképzet. De egyes növényektől vagy ételektől is félhetnek emberek.

Brontofóbia: A mennydörgéstől való félelem

Szintén görög eredetű szó a bronte, és vihart, mennydörgést jelent, vagyis a brontofóbia a mennydörgéstől való félelem (bár főként a gyerekek és nők körében félnek a legtöbben a villámoktól, dörgéstől, fóbia nélkül is). Habár a legtöbb ilyen ember felfogja, hogy nem igazán lesz baja a dörgéstől (kivéve, ha kiáll a viharba egy fémrúddal a kezében) és nem hajlandó utcára kimenni zivatar idején (nos, a legtöbb ember nem is lenne hajlandó kimenni, csak ha nagyon muszáj és nem ok nélkül, ugyanis a viharos időjárás rengeteg veszéllyel fenyeget). Aki számára extrém félelmet okoz a mennydörgés, az gyakran lakása mélyén húzódik meg, befogja füleit, van olyan, aki még a szekrénybe is bebújik, megvárva a vihar végét. A villámtól és mennydörgéstől való félelmet astrafóbiának nevezik, ez nem csak emberekre, hanem állatokra is jellemző jelenség.

Acrofóbia: a magasságtól való félelem

Abnormális félelem a magasságtól, extrém szorongást és pánikot is képes kiváltani. Könnyen rohamot okozhat egy szimpla lépcsőmászás vagy létrára való felkapaszkodás is. A félelem olyan mértékű is lehet, hogy az adott személy képtelen lesz megmozdulni, szinte megmerevedik. Az is előfordulhat, hogy a félelem következtében nem tud visszamenni az adott helyről a szerencsétlenül járt ember. Kerülik a magas vagy magasba vezető helyeket, de gyakran már csak akkor veszik észre, hogy rájuk tört a félelem, ha már fent vannak valahol a magasban.

Aerofóbia: A repüléstől való félelem

Az ilyen fóbiában szenvedő személy fél a repüléstől, a repülőre való felszállástól. Gyakran repüléssel kapcsolatos traumás emlék a kiváltója. Ha el is felejti a konkrét eseményt, a félelem megmarad, akár egy TV-műsor is kiválthatja a rettegést. Megfelelő terápiás módszerekkel feldolgozható a régi traumás élmény, és így a félelem is kezelhető lesz.

Injekció és vérvétel, vér fóbia

Egy sor, az egészségügyhöz kapcsolható fóbia ismeretes.

Sérülés, vér látványa (hemofóbia), injekciós tű látványa (trypanofóbia). Sokan a sérülés lehetőségétől, míg mások műtéti beavatkozásoktól félnek, a dolog súlyosságától függetlenül, például fogászat. Ezek a fóbiák gyakran járnak ájulással (és leginkább csak ezeknél fordul elő). Ilyenkor extrém mértékű vérnyomásesés áll be az adott személy szervezetében, más fóbiáknál is előfordul, de jellemzően kisebb mértékben.

Paranormális dolgoktól való félelem

Mindenféle elvont dologtól való babonás félelem, például a 13-as számtól. Vagy más, valós vagy nem létező, misztikus dolgoktól való rettegés.

Emetofóbia

A hányástól, hányingertől való fokozott félelem, valamilyen korai traumás esemény a kiindulópontja (például látott valakit hányi vagy saját rossz élménye volt). A szorongás kiváltója a hányás vagy hányingerkeltő dolgokra történő emlékezés. Esetleg kórházzal kapcsolatos rossz emlék. Megfelelő terápiás kezeléssel orvosolható ez a fóbia is.

Carcinofóbia: a rákos betegségtől való félelem

Az ilyen emberek halálos félelemben élnek, rettegnek a betegségtől, bármilyen egészségügyi tünet esetén, rögtön meg vannak győződve, hogy rákos elváltozás van a szervezetükbe. A fejfájás számukra azt jelenti, hogy agy tumoruk van, vagy rettegnek, hogy mástól elkaphatják. Terápiás kezeléssel javítható az állapotuk.

Fóbia az új vagy régi dolgoktól

Van, aki retteg minden új dologtól (neofóbia). Egyesek félnek a megöregedéstől (gerontofóbia).

Fóbiák életvitelre gyakorolt hatása

Az emberek gyakran megváltoznak a fóbiájuk következtében (főleg ha nem kezelik), annak érdekében, hogy elkerüljék félelmük forrását. Ez az elkerülő, mások elől elrejtőző, titkolódzó magatartás egyre távolabb sodorja őket a normális életviteltől és társas kapcsolatoktól. Fontos, hogy megossza másokkal is a problémáját, mert könnyen a társadalom szélére sodródik, ahonnan nem könnyű visszajutni (elveszti állását, barátait, kirúgják az iskolából, stb.) Ezek mind a hibás megközelítésből, megbirkózásból fakadnak.

Fóbiák és az alkohol

Az alkoholproblémában szenvedők 10x nagyobb eséllyel szenvednek valamilyen fóbiától másokhoz képest. Valamint a fóbiások 2x nagyobb eséllyel válnak alkoholfüggővé, mint akiknek nincs fóbiájuk.

Családi vonatkozás

Habár a fóbiákat befolyásolja az adott kultúra, valamint az egyes kiváltó tényezők, érdekes jelenség, hogy gyakori a családon belüli több fóbiás ember megléte. Fóbiás ember közeli hozzátartozói 3x nagyobb valószínűséggel lesznek fóbiások, ellenben azokkal, akinek nem volt a családjukban fóbiás beteg.

Fóbiák kezelése

Többféle terápiás kezelés létezik az alaptalan és túlzott mértékű félelem-rettegés csökkentésére vagy megszüntetésére. Az egyik ilyen módszer, hogy nagyon lassan, kismértékben és fokozatosan kiteszik a fóbiás beteget a félelme forrásának (szembesítés). Idővel a páciens önbizalma megerősödik, a félelme pedig csökken. A kezelés kiegészülhet pszichológiai foglalkozásokkal, beszélgetésekkel is, ilyenkor a páciens gondolkodásmódját próbálják befolyásolni, vagy a viselkedését, válaszreakcióját módosítani. A jó hír az, hogy a megfelelő kezeléssel az emberek 90%-ánál javulás vagy teljes gyógyulás érhető el.

(N. L.)