A dohányzás, a magas koleszterinszint, a túlsúly és a mozgásszegény életmód a leggyakrabban kihangsúlyozott tényezők, ha a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának okait elemzik. A rizikófaktorok között azonban ma már a stressznek is jelentős szerepe van abban, hogy ezeket a betegségeket világszerte a halálokok listájának élén tüntetik fel.

A stressz hatása

Tartós stressz hatására a mindennapok részeként olyan szokásokat veszünk fel, amelyek komoly veszélyt jelentenek az egészségünkre. A dohányzás, a rendszertelen táplálkozás, a túl zsíros ételek és a szénhidrátok nagy mennyiségű fogyasztása hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet.

A kezeletlen stressz fiatal korban is elősegítheti a vérnyomás megemelkedését. Az optimálisnál magasabb vérnyomás következményeként pedig súlyosan károsodhat az érhálózat. Érelmeszesedés alakulhat ki, a beszűkült erekben vérrög képződhet, amely akár teljesen elzárhatja az érrendszer érintett szakaszát. Az artériák átmérőjének csökkenését idézheti elő bizonyos hormonok – például az adrenalin – termelődésének stressz hatására bekövetkező fokozódása is. A stresszes életvitel miatt gyakran szívritmuszavart vagy véralvadási gondokat állapítanak meg az orvosok.

Stresszoldás

A szívbetegségek kialakulásának az esélyét lecsökkenthetjük, ha képesek vagyunk a mindennapi stressz kezelésére. Számos olyan módszer közül választhatunk, amelyekkel könnyebben feldolgozható a bennünk felhalmozódó feszültség. A nekünk leginkább megfelelő technika elsajátításában sokat segíthet egy szakember, például egy pszichológus. A probléma kezelésekor előfordulhat, hogy az orvos szorongáscsökkentő gyógyszert ír fel.

Egészségünk megőrzése szempontjából fontos a rossz szokások levetkőzése. Törekednünk kell például arra, hogy rendszeresen étkezzünk, tudatosan ügyelve az ételek mennyiségére és tápanyagtartalmára.

Stressz és gyomorbántalmak

Sokan tapasztaltunk már bizonyos szituációkban látszólag ok nélküli hasfájást, émelygést, hasmenést vagy haspuffadást. Ennek oka, hogy stressz hatására a gyomor- és bélrendszerünk nagyon sérülékennyé válhat, károsodhat a bélflóránk, és ezáltal a szervezetünk védekező képessége is csökken.

A bélflóra egyensúlyi állapotának helyrehozásában fontos szerepe van a probiotikumoknak, amelyeket a probléma kialakulásának megelőzéseként is szedhetünk.