A depresszió olyan betegség, amely a folyamatos szomorúság és érdektelenség miatt az érintettek egész életére rányomja a bélyegét. A megfelelő kezelés fontosságán túl dr. Hubina Erika, endokrinológus azokra a betegségekre hívta fel a figyelmet, amelyek hangulatzavarokat okozhatnak.

A sokarcú betegség

Számos sorstársuk mellett Churchill és Lincoln is szenvedett a depressziótól, attól a betegségtől, amelynek előfordulása egyre fenyegetőbb méreteket ölt. A National Institute of Mental Health felmérései alapján évente az amerikaiak 6,7 % számol be depressziós tünetekről, ezen belül több mint 30 %-nak komoly panaszai vannak.

Ugyanakkor nem csak az igazán vészes tüneteket kell komolyan venni, hiszen a depresszió magában foglal olyan „enyhébb” problémákat is, mint a nyugtalanság, alvászavar, krónikus fájdalom, lehangoltság, fáradtság. Bár a depresszió mindenkinél más és más formában jelentkezik, vannak bizonyos általános tünetek, amelyek megléte betegségre utalhat. Ezek többek közt a következők:

• állandó lehangoltság, szorongás, üresség érzet
• általános pesszimizmus, reménytelenség
• nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség
• az érdeklődés elvesztése a munka, a hobbi, a család iránt
• alvászavarok
• a szexuális vágy hiánya
• evészavarok (habzsolás vagy étvágytalanság)
• testi tünetek, fájdalmak, emésztési problémák.

Betegségek, amelyek hangulatzavarokat okozhatnak

Bár a depresszió önálló betegségként is jelentkezhet, fontos tudni, hogy az alkohol- és a kábítószerfüggőség jelentősen növeli a kialakulásának esélyét. A szakértők, vagyis a pszichológusok, pszichiáterek ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy a szorongásos betegségek mellett – mint például a poszttraumás stressz szindróma, a szociális fóbiák, a pánikbetegség -, gyakran jelenik meg „kísérőbetegségként” a depresszió.

- Számos betegség a depresszió kialakulását eredményezheti, mint a szívbetegségek, a stroke, a rák, a Parkinson-kór, sőt, a cukorbetegség is. A pajzsmirigy betegség tünetei sokszor kifejezetten utánozhatják, súlyosbíthatják a depressziót – hangsúlyozza dr. Hubina Erika. - A pajzsmirigy ugyanis egy belső elválasztású mirigyünk, amelynek hormonja erősen befolyásolja a szervezet anyagcsere folyamatait. Éppen ezért, ha felborul működésének egyensúlya, számos szerteágazó tünetet okozhat.

Gyakori probléma többek között az indokolatlan hízás vagy fogyás, a tünetekből fakadó rossz közérzet, az állandó fáradtság, idegesség, álmatlanság. Mindez természetesen kihat a koncentrációs képességre, munkabírásra és a hangulatra. Mivel a tünetek forrása sokszor nem egyértelmű, a kezeletlen pajzsmirigy betegség valóban fokozhatja a depresszió veszélyét, hiszen a beteg egyre elkeseredettebb a probléma miatt. Éppen ezért fontos, hogy ha bármilyen szokatlan, indokolatlan tünetet tapasztalunk, vizsgáltassuk ki magunkat!

A pajzsmirigy vizsgálatát elsősorban endokrinológus végzi, aki részletesen kikérdezi és fizikálisan megvizsgálja a beteget, valamint vérvizsgálatot rendel el. A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az adatok értékelése után pedig megkezdődhet a kezelés, amely akár a hangulatzavarokat is megszüntetheti.

(Oxygen Medical)