A többség csak hiszi, hogy allergiás a penicillinre
A műtét előtt álló, önmagukat penicillin allergiásnak valló betegek költségesebb, sokféle baktériumot elpusztító, vagy az adott esetben kevésbé hatékony készítményt kaphatnak a potenciális fertőzések megelőzésére az egyébként szokásos, penicillin tartalmú antibiotikumok helyett. Sok esetben feleslegesen.
Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Kollégium (ACAAI) éves tudományos ülésén ismertetett kutatások eredményei a megfelelő vizsgálatok hiányában, a téves öndiagnózisra alapozott penicillin allergia következményeire hívják fel a figyelmet.
A betegek beszámolói elárulják, hogy korábban csalánkiütés-szerű, duzzanattal járó tüneteket észleltek, melyek eredetét az akkoriban szedett, penicillin tartalmú készítményeknek tulajdonították. Az ülésen ismertetett vizsgálatok során elvégzett allergiateszt azonban csak kevés esetben igazolt valódi penicillin allergiát. A kutatók ezért lényegesnek tartják az allergiateszt elvégzésének, és a megfelelő szakorvossal – allergológussal - történő konzultációnak a fontosságára, és az öndiagnózis veszélyeire felhívni a figyelmet.
A csalánkiütés okainak tisztázása sokszor igen bonyolult folyamat – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Előfordulhat, hogy a tünetek hosszabb időn át, hetekig is fennállnak, de gyakran elmúlnak, mielőtt a beteg orvoshoz kerül és többet nem is jelentkeznek. Csalánkiütést azonban nem csak gyógyszerallergia okozhat. A kiváltó okok skálája igen széles: kiválthatják például étrendkiegészítő tabletták, készételekben, italokban lévő tartósító- és színezőanyagok, aromák, de egyes betegeknél hideg szél, vagy bizonyos ételek után végzett testedzés is csalánkiütést okozhat.
Az első vizsgálatban résztvevő 384, önmagát penicillin allergiásként definiáló beteg közül valójában csak 6 százaléknál volt az allergia teszttel is igazolható. A másik vizsgálat során, a műtétre váró 38 beteg esetében pedig egyiküknél sem született pozitív eredmény.
A felesleges antibiotikum használat legnagyobb veszélye az antibiotikum-rezisztens baktériumok további terjedése. A problémára a WHO ez év áprilisában megjelent jelentése is felhívja a figyelmet. Eszerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek terjedésének fő oka az antibiotikumok helytelen használata. Ha a beteg recept nélkül szed antibiotikumot, vagy a receptre felírt gyógyszert az orvos által meghatározott időnél rövidebb ideig szedi, olyan mutációkat okozhat a baktérium törzsben, melyek ellenállóvá tehetik a gyógyszerrel szemben.
Az önmagát tévesen penicillin allergiásnak vélő beteg tehát szükség esetén nem csak a saját szervezetét és pénztárcáját terheli feleslegesen, de hosszútávon hozzájárul a rezisztens baktériumok terjedéséhez. Dr. Garaczi Edina ezért azt tanácsolja, hogy aki antibiotikum szedését követően szokatlan tüneteket tapasztal magán: bőrpír, kiütés, netán fulladás érzés, heves köhögés lép fel, végeztessen allergia tesztet.
A penicillin allergia legegyszerűbb vizsgálati módja vérvételből elvégezhető. Amennyiben a teszt pozitív lesz, vagyis bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a penicillin allergia okozza, a szakorvos a megfelelő készítményt fogja javasolni a penicillin helyett, amit a beteg a továbbiakban baktérium fertőzés esetén biztonsággal szedhet.
