Az ember szervezetének működése nagyban függ az aktív-inaktív periódusok, illetve az alvás-ébrenlét egységének szabályozásától. Az agy egyik speciális része (tobozmirigy) termeli a melatonin nevű hormon természetű anyagot, amely többek közt bioritmusunkért is felel. Sötétedéskor jelzi a szervezet számára a pihenés idejét, míg világosban aktiválja annak működését.

Ma már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak. Az utazás eszköze legtöbbször repülőgép, amely a nagy sebesség következtében rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul.

Ezen túlmenően szervezetünk működésének napszaki ingadozását befolyásolja a külső hőmérséklet is, mely egy hosszú utazás után szintén a kiindulási hely adottságaitól teljesen eltérő lehet - ez még jobban összezavarja biológiai óránkat. Ehhez járul hozzá a hosszú repülőút miatt elfásult testünk és szellemünk elnehezültsége, a repülőgép fizikai tényezőinek hatása (hőmérséklet, páratartalom stb.).

Nyugatról keletre, keletről nyugatra

Nyugat felé utazva a nappal megnyúlik (mikor nálunk 22 óra van, az időmérők Londonban még csak 21 órát mutatnak), keleti irányban viszont a megszokottnál hamarabb köszönt be az éjszaka.

A tapasztalatok szerint a nyugati irányba való utazást a szervezet sokkal jobban tolerálja és az átállás hamarabb megtörténik, mint ha például Európából Ázsiába utaznánk (természetesen a Földet nem megkerülve, vagyis nyugatról keleti irányba). Szervezetünk napi ritmusát 5-6 órányi eltérés már komolyan megzavarja.

A jet leg, vagy másnéven időzónabetegség lényege, hogy az alvási periódusok felborulnak, a nappalok-éjszakák egymást követve ugyan, de hirtelen teljesen más ütemben érkeznek. Nagyjából három nap szükséges a teljes alkalmazkodáshoz.

Az időzónabetegség tünetei jelentős átfedést mutatnak az alvászavarok tüneteivel: az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúságú. Nappal az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, jelentkezhet letargia, vagy ingerlékenység is. A vérnyomás megemelkedhet, a vérnyomáscsökkentő terápia felborulhat. A jetlag tünetei lehetnek még a szorongás, székrekedés, hasmenés, rossz közérzet, hányinger, menstruációs zavar és étvágytalanság.

Hogyan lehet védekezni az időzónabetegség ellen?

Érdemes már az utazás alatt elkezdeni hozzászoktatni szervezeted az aktuális időzónához, aza próbáld úgy alakítani az alvási ciklusod, hogy néhány órával előre vagy hátra tolod azt. Szintén hasznos – ha megoldható – olyan járatot választani, mely estefelé érkezik meg, így azonnal le tudsz feküdni aludni.

Próbáld kerülni a koffeint az utazás alatt, mert az is ronthatja a jetlaget. Léteznek tablettás készítmények, melyek segíthetnek az átállásban. Ma már melatoninszerű kémiai anyagok is kaphatók kapszulába zárva, ám az utazók érdekeit a piaci érdekek ebben az esetben alighanem felülírják (ha eltekintünk a placebóhatástól). Sokan kísérleteznek enyhe nyugtató-altató hatású szerek bevételével is, ám ezek nem segítenek a ritmus helyreállításában, sőt, mellékhatásaikkal hozzájárulnak az egyébként is nehéz helyzetben lévő utas nehézségeinek súlyosbításához.

A jet leg tüneteit lehet ugyan csökkenteni, ám legcélszerűbb, ha tisztában vagyunk létezésével és jelentkezése nem ér minket váratlanul. Érdemes úgy tekinteni a jelenségre, mint az utazással járó szükséges nehézségre, ami három nap alatt többnyire elmúlik - ezért távoli tájakra ennél rövidebb utakat ne szervezzünk, ha tehetjük.

A sok pihenés, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (ami ne alkoholtartalmú legyen), a kímélő ételek, és a könnyű testmozgás mind gyorsabb átálláshoz segíti a szervezetet és utazásunkat hamar igazi kikapcsolódássá vagy eredményes üzleti úttá varázsolhatja.

(WEBBeteg)