Egy nem túl régi kutatás szerint, ha érintettek vagyunk egy csapatjátékban, akkor kisebb az esélye annak, hogy rágyújtsunk. Viszont a kutatók szerint még ez sem elegendő ahhoz, hogy szembeszálljon a filmekben lévő erős dohányos jelenetekkel.

A filmek nagyban befolyásolhatják viselkedésünk, öltözködésünk, szokásaink és gyakorlatilag minden cselekvésünk. Nos, sajnos nem csak a jó dolgokat vagyunk képesek átvenni egy filmből, hanem a rosszakat is. A kutatók szerint ugyanis a dohányzásra való hajlam megkétszereződik azon gyerekek körében, akik dohányzós jelenetekkel teli filmeket néznek.

Körülbelül a tinik 25-30%-a kezd el cigizni, miután kedvenc színészét füstölögni látja. Prof. Anna Peterson, a kutatás vezetője szerint, a csapatjátékok talán megvédhetik a gyerekeket attól, hogy rágyújtsanak.

Sajnos a filmek sokkal inkább jelenítenek meg füstölgő színészeket, mint élsportolókat, vagy csapatjátékosokat, így a professzor arra kéri a szülőket, hogy mindenképpen figyeljenek oda, hogy mit néz csemetéjük, még akkor is, ha már sportol. Ha a filmről esetlegesen nincs a szülőnek információja, felkereshet az interneten egy speciális oldalt, amelyben azt is leírják, hogy az adott film vajon tartalmaz-e dohányos jeleneteket vagy sem.

De mégis miből állt a kutatás? A tudósok körülbelül 2000 gyerekről gyűjtöttek információt 1999 és 2007 között. Az eredmény eléggé kiábrándító volt a puszta számok miatt. A dohányos filmekkel való kapcsolat ugyanis már 8-13 éves korban elkezdődik, míg a csapatsport, vagy egyáltalán a sport iránt való érdeklődés csak 17-21 éves korban jelentkezik. Fontos megjegyezni, hogy ugyanazokat a gyerekeket vizsgálták, így érthető a 8 éves adatgyűjtési ciklus.

A felmérésben részt vett tinédzserek közül 17% vallotta be, hogy alkalmi dohányos. Azok a fiatalok, akik kiskorukban sok dohányzást propagáló filmet néztek, csaknem kétszer nagyobb valószínűséggel váltak alkalmi, vagy rendszeres dohányossá, mint azon társaik, akik mellőzték ezen filmeket. Érdekesség, hogy azok, akik nem csapatban sportolnak, kétszer nagyobb eséllyel gyújtanak rá, mint a csapatjátékot űzök. Meglepő, hogy azok, akik csapatban játszanak, de mellé sok cigizést elősegítő filmet néztek, legalább már kipróbálták a cigit, sőt többen rá is szoktak!

A legtöbb dohányos egyébként a fiúk közül került ki. Legtöbbjük már eleve dohányos környezetből jött, a szülők, a barátok, a rokonok már régóta füstölögnek. Emellett több más tényező is közrejátszhat a kutatók szerint. A szülői nevelés hiánya, a rosszabb iskolai teljesítmény, a viselkedésváltozás és a továbbtanulás hiánya is komoly rizikófaktor.

A kutatók szerint, ha már nem tudják egységesen elérni, hogy a cigi lekerüljön a mozivászonról, a változást a tiniknél kell elkezdeni. Olyan kampányokat kell indítani, ahol a dohányzás káros hatásaira hívják fel a fiatalok figyelmét.

A dohányzás a mozifilmekben sokszor a csajozáshoz és a bulihoz, az idegesség levezetéséhez köthető. Sajnos a valóságban azért ez nem így van. Viszont minél többet látja maga előtt ezt a képet a gyerek, annál jobban tudatosodik benne – sajnos -, hogy a dohányzás nem egy rossz dolog. Állítják a kutatók.

A mérlegnek két oldala van. A szülőknek pedig korántsem egyszerű a feladata. Egyrészről távol kell tartani a gyerekeket a csikkel teli filmektől, másrészről pedig olyan elfoglaltságot kell nekik találni, amely egyértelműen elősegítheti a dohányfüst-mentes életet.

Természetesen a kutatók célja ezzel a tanulmánnyal az volt, hogy a filmek sokkal inkább helyezzék a hangsúlyt a sportra és legfőképp a csapatsportokra, hiszen ott az összhang és az akarat is számít. Ha pedig a fiatalok ezt a képet kapják, és elkezdenek sportolni vagy csapatban játszani, a rágyújtás esélye igen csekély lesz.

(Cs.B., Forrás: www.tobacco-facts.net)