Rendkívül sokfajta méreg juthat szervezetünkbe különböző módokon: lenyelés, belélegzés, vagy sérülés útján például. Mivel rengeteg olyan anyag létezik, mely testünk számára méreg, a laikus elsősegélynyújtónak csak a leggyakoribb lehetőségekkel kell tisztában lennie.
Ezeket azonban nem árt jól ismerni, mert minél előbb felismerjük a bajt, annál több esély van a hatékony segélynyújtásra. A mérgezéseknek nagyon sokféle tünete lehet, ezek közül néhány általánosságban: zavart tudat, valamilyen fájdalom, hányinger/hányás, eszméletlenség, nem normális légzés-, illetve pulzusszám, görcsök. Eszméletlen, mérgezett sérültnek biztosítsunk légutat stabil-oldalfektetéssel és minél előbb hívjunk mentőt. Szükség esetén kezdjük meg az újraélesztést.
Otthoni mérgezések
A háztartásokban bőségesen akadnak különféle vegyszerek, gyógyszerek, szintetikus anyagok. Amikor ezeket rendeltetésüktől eltérően használjuk, könnyen szenvedhetünk enyhe, vagy akár súlyosabb mérgezést. Mivel ezeknek az ellátása nem mindig egyszerű, a legjobb lenne elkerülni a hasonló eseteket, ezért szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmet. A különböző tisztítószerek például bőrünkre kerülve, vagy belélegezve káros hatással vannak szervezetünkre.
A bőrre került mérget mossuk le bőséges vízzel ügyelve, hogy a segélynyújtó ne érintkezzen vele, illetve ne terjedjen szét a sérült testén. Sav- vagy lúgmérgezés esetén járjunk el a marás ellátásának megfelelően. Amennyiben a maró anyagot lenyelte a sérült, semmiképp nem szabad hánytatni, ehelyett itassunk vele egy korty vizet és ha nem kezd el köhögni, adjunk neki további 1-2 dl-t.
Gyógyszermérgezés általában túladagolás miatt következik be. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, tekintve, hogy rengeteg féle gyógyszer létezik. Erre utaló jelek például: izgatottság, álmosság, zavartság, légzési- és/vagy szívelégtelenség, eszméletlenség. Ha eszméletén van a sérült győződjünk meg róla, hogy nem vesz be több gyógyszert és kérdezzük ki alaposan: mit vett be, mikor, mennyit, miért, szokta-e máskor is szedni stb. Szükség esetén hívjunk hozzá mentőt (104 vagy 112).
A hánytatás a félrenyelés veszélye miatt nem javasolt
Romlott, vagy mérgező (példáull.: gomba, bizonyos bogyók, növények) étel fogyasztása ételmérgezéshez vezethet. Ilyen esetben lehetőleg tartsunk meg egy adag mintát a mérgezést kiváltó anyagból. Ennek lehetséges tünetei: hányás, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök, fejfájás, láz. A huzamos ideig tartó hányás, vagy hasmenés kiszáradáshoz vezethet, ilyenkor mindenképp forduljunk orvoshoz! Ételmérgezés után érdemes a betegnek legalább egy napig csak diétás ételeket adni.
Alkoholmérgezés
A túlzott alkoholfogyasztás hátterében sok minden állhat. A mérgezés tünetei lehetnek: alkoholszagú lehelet, kipirult arc, erősen illuminált állapot, hányinger/hányás, beszédzavar, egyensúlyzavar, aluszékonyság, agresszió, eszméletlenség. Eszméletén lévő, alkoholmérgezést elszenvedett beteget ne hagyjunk magára, az eszméletlen sérültet pedig helyezzük stabil oldalfektetésbe. Különösen fontos a környezeti ártalmak elleni védelem, takarjuk be és vigyük biztonságos helyre a sérültet.
Gázmérgezések
Gyakori és ismert veszélyt jelent a rosszul szelelő kémény, illetve a tökéletlen égés miatt belélegzett szén-monoxid. E veszélyes gáz megtalálható továbbá a kipufogógázban is. A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan, levegőnél könnyebb gáz. Alattomosan támadja meg a szervezetet, mert eleinte nehéz a felismerés.
Tünetek: szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, nehéz légzés, gyenge végtagok, mozgásképtelenség, eszméletlenség, légzés- és keringésleállás. Árulkodó jel továbbá, ha egyszerre többen panaszkodnak hasonló tünetekre.
Amint felmerül a gyanú, azonnal nyissunk ablakot, szellőztessünk és menjünk szabad levegőre. Másik hasonlóan alattomos (színtelen, szagtalan) mérgező gáz a szén-dioxid.
Leggyakrabban borospincékben találkozni vele, ahol az erjedés következtében szabadul fel.
Tünetek: nehéz légzés, eszméletlenség, légzésleállás. A mérgezettet mielőbb juttassuk szabad levegőre. Mivel a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, érdemes a borospincébe gyertyát vinni magunkkal, mert ha a kezünkben elalszik, ezzel egyértelműen jelzi a veszélyt. (Az égéshez oxigén kell, ezért alszik el a láng szén-dioxidos környezetben.)
Segélynyújtóként csak akkor közelítsük meg a helyszínt, ha meggyőződtünk a saját biztonságunkról, egyéb esetben várjuk meg a segítség kiérkezését. Eszméletlen sérültön vizsgáljunk légzést, majd helyezzük stabil oldalfektetésbe, vagy légzés hiányában haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést.
(Szerző: Koszorú Kamilla, Marsi Zoltán oktatás- és egészségfejlesztési szakértő)