mérgezés
#Jogosítvány

Mi a teendő mérgezés esetén?

2024.01.18.
3 perces olvasási idő

Rendkívül sokfajta méreg juthat szervezetünkbe különböző módokon: lenyelés, belélegzés, vagy sérülés útján például. Mivel rengeteg olyan anyag létezik, mely testünk számára méreg, a laikus elsősegélynyújtónak csak a leggyakoribb lehetőségekkel kell tisztában lennie.

Ezeket azonban nem árt jól ismerni, mert minél előbb felismerjük a bajt, annál több esély van a hatékony segélynyújtásra. A mérgezéseknek nagyon sokféle tünete lehet, ezek közül néhány általánosságban: zavart tudat, valamilyen fájdalom, hányinger/hányás, eszméletlenség, nem normális légzés-, illetve pulzusszám, görcsök. Eszméletlen, mérgezett sérültnek biztosítsunk légutat stabil-oldalfektetéssel és minél előbb hívjunk mentőt. Szükség esetén kezdjük meg az újraélesztést.

Otthoni mérgezések

MérgezésA háztartásokban bőségesen akadnak különféle vegyszerek, gyógyszerek, szintetikus anyagok. Amikor ezeket rendeltetésüktől eltérően használjuk, könnyen szenvedhetünk enyhe, vagy akár súlyosabb mérgezést. Mivel ezeknek az ellátása nem mindig egyszerű, a legjobb lenne elkerülni a hasonló eseteket, ezért szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmet. A különböző tisztítószerek például bőrünkre kerülve, vagy belélegezve káros hatással vannak szervezetünkre.

A bőrre került mérget mossuk le bőséges vízzel ügyelve, hogy a segélynyújtó ne érintkezzen vele, illetve ne terjedjen szét a sérült testén. Sav- vagy lúgmérgezés esetén járjunk el a marás ellátásának megfelelően. Amennyiben a maró anyagot lenyelte a sérült, semmiképp nem szabad hánytatni, ehelyett itassunk vele egy korty vizet és ha nem kezd el köhögni, adjunk neki további 1-2 dl-t.

Gyógyszermérgezés általában túladagolás miatt következik be. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, tekintve, hogy rengeteg féle gyógyszer létezik. Erre utaló jelek például: izgatottság, álmosság, zavartság, légzési- és/vagy szívelégtelenség, eszméletlenség. Ha eszméletén van a sérült győződjünk meg róla, hogy nem vesz be több gyógyszert és kérdezzük ki alaposan: mit vett be, mikor, mennyit, miért, szokta-e máskor is szedni stb. Szükség esetén hívjunk hozzá mentőt (104 vagy 112).

A hánytatás a félrenyelés veszélye miatt nem javasolt

Romlott, vagy mérgező (példáull.: gomba, bizonyos bogyók, növények) étel fogyasztása ételmérgezéshez vezethet. Ilyen esetben lehetőleg tartsunk meg egy adag mintát a mérgezést kiváltó anyagból. Ennek lehetséges tünetei: hányás, hasmenés, hasi fájdalom, görcsök, fejfájás, láz. A huzamos ideig tartó hányás, vagy hasmenés kiszáradáshoz vezethet, ilyenkor mindenképp forduljunk orvoshoz! Ételmérgezés után érdemes a betegnek legalább egy napig csak diétás ételeket adni.

Alkoholmérgezés

A túlzott alkoholfogyasztás hátterében sok minden állhat. A mérgezés tünetei lehetnek: alkoholszagú lehelet, kipirult arc, erősen illuminált állapot, hányinger/hányás, beszédzavar, egyensúlyzavar, aluszékonyság, agresszió, eszméletlenség. Eszméletén lévő, alkoholmérgezést elszenvedett beteget ne hagyjunk magára, az eszméletlen sérültet pedig helyezzük stabil oldalfektetésbe. Különösen fontos a környezeti ártalmak elleni védelem, takarjuk be és vigyük biztonságos helyre a sérültet.

Gázmérgezések

Gyakori és ismert veszélyt jelent a rosszul szelelő kémény, illetve a tökéletlen égés miatt belélegzett szén-monoxid. E veszélyes gáz megtalálható továbbá a kipufogógázban is. A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan, levegőnél könnyebb gáz. Alattomosan támadja meg a szervezetet, mert eleinte nehéz a felismerés.

Tünetek: szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, nehéz légzés, gyenge végtagok, mozgásképtelenség, eszméletlenség, légzés- és keringésleállás. Árulkodó jel továbbá, ha egyszerre többen panaszkodnak hasonló tünetekre.

Amint felmerül a gyanú, azonnal nyissunk ablakot, szellőztessünk és menjünk szabad levegőre. Másik hasonlóan alattomos (színtelen, szagtalan) mérgező gáz a szén-dioxid.

Leggyakrabban borospincékben találkozni vele, ahol az erjedés következtében szabadul fel.

Tünetek: nehéz légzés, eszméletlenség, légzésleállás. A mérgezettet mielőbb juttassuk szabad levegőre. Mivel a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, érdemes a borospincébe gyertyát vinni magunkkal, mert ha a kezünkben elalszik, ezzel egyértelműen jelzi a veszélyt. (Az égéshez oxigén kell, ezért alszik el a láng szén-dioxidos környezetben.)

Segélynyújtóként csak akkor közelítsük meg a helyszínt, ha meggyőződtünk a saját biztonságunkról, egyéb esetben várjuk meg a segítség kiérkezését. Eszméletlen sérültön vizsgáljunk légzést, majd helyezzük stabil oldalfektetésbe, vagy légzés hiányában haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést.

(Szerző: Koszorú Kamilla, Marsi Zoltán oktatás- és egészségfejlesztési szakértő)