A legfontosabb dolgok egyike, amit magadért megtehetsz, ha felismered az új szituáció miatt kialakult új érzéseid, amelyek közül néhány konfliktust is okozhat.

Az Amikor egy nevelőszülő bejön a képbe c. cikk folytatása.

Amikor valaki kedveli az új nevelőszülőjét, természetes, hogy egy kis lelkiismeretfurdalást is érez, hogy ez az új ember valamilyen módon „helyettesíti” a szeretett szülőt. A változás, legyen jó vagy rossz, akkor is nehéz. Még hogyha nincsenek is negatív érzésid az új emberrel kapcsolatban, lehet, hogy nagyon erős érzelmeket váltanak ki belőled a nevelőszülő által okozott változások.

Egy bizonyos pontig valószínűleg össze leszel zavarodva, megsértve érzed a „hűségedet”, haragos leszel, és talán szomorú is. Itt van néhány dolog, ami segíthet abban, hogy az érzéseid a középpontba kerüljenek.

Írj!

Írd le az életedben történt változásokat, és azt, hogyan érzed magad miattuk!

Kérj támogatást egy baráttól!

Lehet, hogy néhány legközelebbi barátodnak, akikben megbízol, megvan a saját nevelőszülő-története, ami segíthet abban, hogy úgy érezd, nem vagy egyedül. A barátok tippeket is adhatnak abban, hogy ők mit csináltak, amikor hozzád hasonló helyzetben voltak(mindennel kapcsolatban, a szoba megosztásától kezdve az új mostohatestvérrel, a számítógépezési idő kiharcolásáig). Még ha a barátaid helyzete különbözik is (csak mert a legjobb barátod nem jön ki az ő nevelőszüleivel, egy nem egy általános érvényű szabály, akárki másra nézve), mindig segít, ha megértő fülekre találsz.
Beszélj a szülőddel vagy egy másik felnőttel, akiben megbízol arról, hogyan érzel! Fontos, hogy megoszd egy felnőttel a félelmeidet, érzéseidet és frusztrációidat, mindegy, hogy mennyire őrültségnek gondolod ezeket az érzéseket. Ne félj attól, hogy valamivel, amit mondasz, fájdalmat okozol, vagy hogy az téged olyan színben tűntet fel, mintha probléma lennél! Az olyan felnőtt, aki szeret téged, segíteni akar majd.

Ha a szülőd túlságosan is elfoglaltnak tűnik az új kapcsolatával, és kényelmetlennek érzed azt, hogy vele beszéld meg, akkor keress fel a suliban egy olyan felnőttet, akinek kibeszélheted magad! Vagy beszélj egy ifjúsági tanácsadóval arról, hogy mi történik az életedben! A mentálhigiénés szakemberek, mint például a szociális munkások vagy terapeuták, arra vannak kiképezve, hogy segítsenek eligazodni az összekavarodott, konfliktust okozó érzelmeid között, ami a szülő újraházasodását kísérheti.

Ha azt veszed észre, hogy az új helyzeted miatt szomorú vagy legtöbbször, vagy egyszerűen csak nem tudod lerázni magadról a rossz gondolatokat, lehet, hogy egy orvossal vagy terapeutával kellene beszélned.

Szembenézés a valósággal

Tehát mit tehetsz azért, hogy alkalmazkodj a mindennapi valósághoz a nevelőszülővel való együttéléskor? Ahelyett, hogy aggódnál az elkerülhetetlen változások miatt, beszélj az anyukáddal vagy az apukáddal arról, hogy mire számíts, mielőtt az új nevelőszülő csatlakozna a családhoz! Ilyen módon felkészülhetsz arra, ami rád vár. Lesz időd előre kigondolni, hogyan fogod hívni az új családtagot. Kérdezz a mostohatestvéreidről is, és az olyan dolgokról, hogy például mostantól meg kell-e velük osztanod a szobádat, hogy az ünnepek hogyan lesznek ezután, ki kit ajándékoz meg, stb! Ha a házatok tele van új emberekkel, nézd meg, milyen hatással van ez rád, és hogy maradt-e egy olyan szoba, ahol nyugodtan zenét hallgathatsz!

Ne félj megkérdezni azt, ami csak eszedbe jut! A szüleid és az új nevelőszülőd lehet, hogy egyáltalán nem is gondolnak arra a dologra, amit kérdezel, így lehetőség van arra, hogy együtt fedezzétek fel a választási lehetőségeket. És ha van valami, amit egyáltalán nem akarsz, hogy megváltozzon, próbálj meg ellenkezni! Például ha te meg az apukád nyáron minden hétvégén elmentek horgászni, de az anyukád úgy tervezi, hogy a nyarat az új férje családjával kell töltened, akkor lehet, hogy észre sem vette, hogy mennyire fontosak neked azok a pecázások.

Magyarázd el az érzéseidet nyugodtan és racionálisan! Például ha van egy új féltestvéred és úgy érzed, mintha állandóan tőled várnák el, hogy vigyázz rá, beszéld meg a nevelőszülőddel, mielőtt a helyzet olyan szintre jut, hogy úgy érzed, kihasználnak! Mondd el a te szemszögedből, lehet, hogy egy dolgozatra kell tanulnod vagy már terveid vannak a barátaiddal, akik számítanak rád! Aztán hallgasd meg a másik ember nézőpontjából is!

Ha különösen idegesít valami, nehéz lehet, hogy ne veszítsd el a fejed. De a dühöd kordában tartása, és az extra odafigyelés, hogy tisztelettudó hangot üss meg, segíthet abban, hogy a nevelőszülőd érett emberként tekintsen rád, és ne egy gyerekként.

Találd meg a módját, hogy megismertesd a nevelőszülődet az életeddel! Ajánlj fel egy biciklitúrát vagy egy közös filmnézést! Nem lesz egyszerű, de ugyanazokat a kommunikációs és kapcsolatépítő eszközöket használhatod, mint amit bárki mással tennél, akit szívesen fogadsz. Segíthet, ha nem felejted el, hogy a nevelőszülőd is új helyzetbe került. Ő is ugyanolyan ideges lehet, és ugyanúgy össze lehet zavarodva, mint te vagy.

Várható néhány nehéz eset is. Tudod, egy jó kapcsolat kialakításához idő kell. Az új életed nem lesz mindig egyszerű, úgyhogy készülj fel az új kompromisszumokra! A jó dolog az, hogy nagyon jó lecke lehet az élettől az új családhoz való alkalmazkodás pozitív és negatív oldala. Sok ember úgy tekint vissza a tapasztalataira, amikor megismerte az új családtagot, hogy egy csomó új kommunikációs és kompromisszum készséggel lett gazdagabb.
Légy nyitott a lehetőségekre, és őrizd meg a jó pillanatokat! Habár a változás gyakran nehéz, attól még jó is lehet.

Rebi, három hónappal az apja újranősülése után elkezdte élvezni az új családjával töltött időt. Nem tudott mit tenni ellene, de látta, milyen boldog az apukája, különösen, amikor hárman együtt csináltak valamit. És amikor egy kis egyedüllétre volt szükségük, csak kettesben, akkor a lány és az apukája a kávézóba mentek...

(SZ.D.L. : Forrás:kidshealth)