Család. A téged körülvevő társas közeg legalapvetőbb egysége. Napjainkban - a végbemenő gazdasági, társadalmi és szemléletbeli változások eredményeképpen - már nemcsak a hagyományos családforma létezik, hanem új családformák jöttek és jönnek létre.
Ezek egyike a mozaikcsalád (más néven patchwork család), ami egy olyan újraformálódott közösség, amelyet az egyik szülő és gyerekei alkotnak az új partnerrel, akinek talán szintén van (vannak) már gyermeke(i). Hazánkban ez a legelterjedtebb válás utáni családforma. Különleges jellegzetességei miatt meghatározó a családban nevelkedő gyerekek fejlődése szempontjából.
A mozaikcsaláddá válás egy folyamat
A válás mindenkit megvisel: a szülőket és a gyerekeket egyaránt. Elfogadni azt, hogy a szüleid már nem alkotnak egy párt, hogy egyiküket csak meghatározott időszakonként láthatod - nem könnyű. Ahogy azt sem egyszerű átélni, amikor valamelyikük új társra talál, új családja lesz, vagy hozzátok költözik be valaki (és sok esetben neki is gyerekei vannak).
Nem feltétlenül osztozol a szüleid a lelkesedésében, az ellentétes érzelmeidnek sokszor hangot is adsz. A helyzet „élesben” megy, a közös szabályrendszer létrehozása döcögős, hiszen alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez.
A mozaikcsalád lehet pótanyás, pótapás és összetett:
- a pótanyás családban a férfi gyermeke él a párral,
- a pótapás családban pedig értelemszerűen a pár női tagjának van a korábbi kapcsolatból gyermeke
- az összetett családban mindkét szülő vérszerinti gyereket hoz a családba
Csak egy biztos: a bizonytalanság
A bizonytalanság, amit érzel természetes, hiszen elképzelésed sincs arról, hogy milyen változásokra kell számítani: mi lesz a feladatod, a szereped az új formációban, hogyan fog veled szemben viselkedni a másik fél. Mi lesz ezután? Milyen problémákkal kell szembenézni a “családdá válás” során? Mit tehetsz annak érdekében, hogy a mindennapok ne a csatákról szóljanak, hanem a fokozatos elfogadásról?
Néhány tanács:
- mindenhez idő és energia kell - egymás megismeréséhez is. Időt és lehetőséget kell adni magatoknak arra, hogy az elképzeléseitek összecsiszolódjanak. Ehhez azonban beszélgetni kell: meghallgatni a másik felet, elmondani a saját félelmeidet - megtalálni a közös nevezőt.
- soha ne gondold azt, hogy a pótanya, vagy a pótapa elfogadásával bűnt követsz el - attól, hogy kedveled még nem tagadod meg a vér szerinti szülőt - nem kell a két oldal között választanod
- a pótszülővel való jó kapcsolat kialakításán neked is dolgoznod kell. Lépésről-lépésre haladva érdeklődéssel, tisztelettel és kedvességgel ki lehet alakítani a jó viszonyt.
- természetes, hogy egyből semmi sem lesz tökéletes - a múlt feldolgozása (gyász), a jelen elfogadása (bizonytalanság) és a jövő ismeretlensége nem is tenné ezt lehetővé.
Miért fontos a gyászmunka?
A válás mindenképpen veszteséggel jár, amelynek feldolgozásához gyászmunka szükséges. Ha erre nem fordítasz kellő figyelmet, akkor nehezen tudsz csak túllépni a traumán, ez pedig ronthat az új rendszer kialakításának esélyein. Viszont, ha tudatosan állsz a kérdéshez és kellő időt és figyelmet hagysz magadnak az események feldolgozására, könnyebb lesz a továbblépés is.
Miért fontos a kommunikáció?
Ebben az érzelmileg túlterhelt időszakban nagyon nehéz megfontoltan és higgadtan beszélgetni egymással. Viszont minél jobban elzárkózik valaki a kommunikációtól, annál annál nagyobb lesz a szorongás, amit érzel miatta. A nyílt, őszinte közös beszélgetések a legcélravezetőbbek.
Szokásokra, szabályokra és új családi rendszer kiépítésére van szükség
Egy mozaikcsaládban is szükség van saját szokások és szabályok kialakítására, ami egy igen energiaigényes feladatot jelent mindenki részére. Eleinte nehéz lesz a már korábban megszokott minták helyett újat teremteni és azokat megszokni. Viszont mindenképpen megéri, mert csak ez tudja biztosítani, hogy épp oly boldogan nőhess fel, mint egy hagyományos családban.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom: