„Azt hallottam, hogy a pozitív hozzáállás nagyon fontos a rák gyógyításában, de az anyukám, akinek tüdőrákja volt, nagyon negatív, kedvetlen és sokat sír. Milyen dolgokat tudok neki mondani, hogy segítsek neki jobban érezni magát?”

Kedves Kérdező!

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a pillanatokat, amikor tudunk nevetni. A legfontosabb, hogy soha ne add fel a reményt! Az nem segít, ha nem vagy őszinte, vagy csökkenteni akarod annak súlyát, ami történik. Ha az egyik szülődnek fájdalmai vannak, és szenved, a ténnyel szembe kell nézni. Ugyanakkor természetes, hogy segíteni is akarsz az édesanyádnak, hogy meglássa a reményt, amikor csak tudja.

A depresszió lehet mellékhatás is

Egyes rákos betegek sokat sírnak, és szinte képtelenek azt abbahagyni. Ha anyukádnak erre van szüksége, hagyd – lehet, hogy most ez az egyetlen módja a kommunikációnak, amivel az érzéseit (aggodalom, félelem) ki tudja mutatni. A sírás lehet egyfajta stresszoldás is. Ám ha egész nap ezt csinálja, az lehet az agy alacsony szerotoninszint is az oka, melyet a rákterápia (kemo, sugár stb.) mellékhatása okozhat. Beszéljetek erről az orvossal!

„Lehetek én is az az egy”

Az egyik páciensem a minap mondott valamit, ami olyan pozitív és hasznos volt, hogy leírtam, így később újra fel tudtam használni. Ez a nő, aki nagyon öreg és beteg ezt mondta: „Azt mondták, hogy 1 a 300-hoz az esélye annak, hogy valaki az én állapotommal jobban legyen. De honnan tudjam, hogy nem én vagyok az az egy?”

Bátorítsd anyukádat a betegségéből való gyógyulás esélyével! Bármekkora is legyen a gyógyulás esélye, senki nem tudhatja, hogy nem éppen ő-e az az egy. Neked is, anyukádnak is így kell gondolkodni, amikor végigmentek mindazon, ami egy kezeléssel jár. Biztasd az anyukádat, hogy gondoljon magára úgy, mint a legfontosabbra, és olyan dolgokra gondoljon, amik boldoggá teszik – még ha kis dolgok is, mint egy váza virág az asztalon.

Csak pozitívan!

Egy másik fontos stratégia, hogy segíts az anyukádnak a pozitív hozzáállás megtartásában, ha biztatod arra, hogy távol maradjon azoktól az emberektől, akik szomorúvá vagy kedvetlenné teszik. Maradjon távol a negatív dolgoktól! Egyesek azt gondolják, hogy azzal fejezik ki szimpátiájukat a rákos betegekkel szemben, hogy elmesélik a saját vagy más betegek hasonlóan szomorú történeteit, de ez egyáltalán egyáltalán nem segít! Bátorítsd anyukádat, hogy nyugodtan mondja, hogy most nem akar hallani más emberek szomorú pillanatairól. Az sem baj, ha te is azt mondod az embereknek, hogy szüksége van az erejére, hogy átmenjen a kezelésen, és szüksége van védelemre, azokkal a dolgokkal szemben, amik elveszik a kedvét.

Végül ünnepeljetek meg mindent - szülinapokat, évfordulókat, a kemoterápia végét. Semmi sem túl csekély az ünnepléshez. Senki sem tudhatja, mennyi ideje van még, és az ünneplés nagyszerű módja annak, hogy kihozzuk a legtöbbet abból, amink van. Sokan csak a rákos diagnózis után tanulják meg észrevenni az élet apró csodáit, a pozitív gondolatok erejét! Az élet most nehéz az édesanyádnak és a közvetlen családnak, de ne hagyjátok ki egyetlen percét sem! Tegyetek minden napot a lehető legjobbá, és mosolyogjatok minél többet! Ez is egy tanulási folyamat, de hidd el, menni fog!

(S.Z. - caring.com)