Rejtélyes tünetek szervi elváltozás nélkül
Gyakran fáj a fejed és a hasad? Sokat betegeskedsz, ami miatt alig jársz iskolába, vagy ha el is mész, folyamatosan rosszul érzed magad? A szüleid aggodalmukban orvostól orvosig cipelnek emiatt, de szerencsére eddig semmi szervi okot nem találtak a tüneteidre? Akkor előfordulhat, hogy a lelked nincs rendben, és a szorongásaid, lelki szenvedéseid testi tünetekben fejeződnek ki.
Test és lélek egysége
Biztosan ismered te is a mondást: ép testben ép lélek, de vajon gondoltál már arra, hogy ez fordítva is igaz? A test és a lélek kölcsönösen hatnak egymásra, például a nagy érzelmi megterhelés testi tüneteket okoz (mint az ijedtség heves szívdobogást), míg a test megbetegedései félelmet, szorongást válthatnak ki. Másképp fogalmazva: a tested megbetegedései pszichés megbetegedést eredményezhetnek, ugyanakkor a lelked megbetegedései is szervi megbetegedésekhez vezethetnek.
Lehet, hogy nagyon félsz attól, hogy megbuksz fizikából. Szívből utálsz minden fizika órát és mindent, ami azzal összefügg. A dolgozatírás előtti napon - magad sem érted miért, de belázasodsz. Mivel lebetegedtél, egy hetet - a szüleid maximális gondoskodása mellett otthon töltesz és meggyógyulsz. Visszamész a suliba, de kis idő múlva újra megbetegszel - és milyen érdekes pont akkor, amikor felelned kellene. A példa mondhatni primitív, de jól bemutatja, hogy az elfojtott érzelmeid, a szorongásod miként hat a testedre. Gondolkozz el, mi az amit nem kellett megtenned betegen? És mi az, amit többet kaptál, mint egyébként?
A test és lélek kölcsönös egymásra hatásával egy, az orvostudományon belül kialakult önálló kutatási ág – a pszichoszomatika foglalkozik. A kifejezés a lélek és a test egységére utal, ami ha megbomlik akkor olyan egyensúlyzavar keletkezik, ami betegségeket okozhat.
A pszichoszomatikus betegségek olyan szervi megbetegedések, amelyek kialakulásában egyértelműen kimutatható a pszichéd - a lelkiállapotod - szerepe. A pszichés stressz nagymértékben rontja a szervezeted védekezőképességét, így a megoldatlan lelki problémáid előbb vagy utóbb testi betegségekhez vezethetnek. Abban, hogy ki mennyire “szomatizál” - azaz fordit lelki panaszokat testi tünetekké - nagy eltérések lehetnek.
Mi válthat ki pszichoszomatikus megbetegedést?
Leggyakoribb ok a stressz és a szorongás, ami nemcsak kiválthatja, hanem fel is erősítheti a pszichoszomatikus tüneteket. A tünetekre való fokozott figyelmed még tovább ront a helyzeten - a felerősödőnek tűnő panaszok pedig növelik a szorongást - elindítva az ördögi kört.
A pszichoszomatikus zavarok kialakulásában gyakran szerepet játszanak a rád háruló iskolai, családi terhek, a szorongató elvárások, versenyhelyzetek, a nem tisztázott érzelmek.
Milyen tünetek utalhatnak pszichoszomatikus megbetegedésre?
Az alábbiakban felsorolt tünetek előfordulása esetén az első lépés mindig az, hogy a megfelelő vizsgálatokkal megbízhatóan kizárják a betegség szervi okait.
Az, ha a lelked segítségért “kiált”megnyilvánulhat:
- közérzeti zavarokban: megmagyarázhatatlan félelem, idegesség, motiválatlanság, kimerültség, közöny, tespedtség
- idegrendszeri zavarokban:szédülés, ájulásérzés, fejfájás, egyensúlyzavar, kettőslátás, fülzúgás, zsibbadás, nyelési nehézség, torokszorulás, bizonytalan járás
- mozgásszervi panaszokban: hát-, izom-, és gerincfájdalom
- emésztési zavarokban: hasmenés, hányás, testsúlyváltozás, hiányállapotok okozta tünetek, hajhullás
A lelki problémák, ha a kezdeti figyelmeztető tünetek után sem kerülnek megoldásra a mindennapi tevékenységeidet hátrányosan befolyásoló gondokat is okozhatnak.
Kamaszkorban ez három formában jelentkezhet:
- pszichoszomatikus reakcióként (sírás, hányás)
- pszichoszomatikus zavarként (pl.:gyomorfájás, alvászavarok, lidércálom, fejfájások, sirógörcs, táplálkozási és emésztési zavarok a pszichogén hasfájás, anorexia, bulimia)
- és pszichoszomatikus betegségként (cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, gyomorfekély, autoimmun betegség, allergia)
Mit tehetsz a pszichoszomatikus betegségek kialakulása ellen?
Ha a túl sok stressz és elvárás miatt akkora teher van a válladon, ami szorongást okoz, kérj segítséget. Beszélj az aggodalmaidról, félelmeidről a szüleiddel, barátaiddal, kortársaiddal. Ez nem a gyengeség jele. Amig csak lehet maradj “gyerek” és élvezd a szüleid törődését, gondoskodását, figyelmét. Szánj elegendő időt a feltöltődésre, és vedd figyelembe, mit igényel a szervezeted: ha fáradt vagy, pihenj, ha álmos, aludj! Ne engedd, hogy a jövővel kapcsolatos negatív gondolataid és az elfojtott érzelmeid megbetegítsenek!
Amennyiben szükségesnek érzed, kérj segítséget terapeutától, aki a megfelelő gyakorlatokkal és a háttérben húzódó okok felderítésével szakszerűen segíthet a problémán.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom:
