Traumát átélni, majd feldolgozni az azzal járó testi-lelki gyötrelmeket nem egyszerű feladat. A trauma olyan láthatatlan erő, ami folyamatosan formálni fogja az életedet átalakítja az életmódodat. Miért?
Mert a traumán keresztül fogod értelmezni a valóságot, ez pedig meghatározhatja a gondolkodásod alapjait, nyomot hagyva a mindennapjaidban. Nem lehet egyik pillanatról a másikra elfelejteni, nem lehet nem tudomást venni róla, nem lehet semmissé tenni. Meg kell birkózni vele és lépésről-lépésre haladva - tanulva önmagad - valami értékeset építeni belőle. Az eltört, traumán átesett személyiségből egy gazdagabb, ellenállóbb személyiség születhet.
Mi lehet traumatizáló hatású?
Nehéz lenne felsorolni, mi minden okozhat traumát gyermekkorban: lehet lelki vagy fizikai bántalmazás éppúgy, mint a szeretett személy elvesztése. De ugyanúgy traumatikus hatású lehet az is, ha kielégítetlen marad a szeretet és elfogadás iránti vágyad. A traumát nem maga az esemény, hanem a következtében benned lezajló folyamat jelenti.
Traumát okozhat:
- a fenyegetettség, kiszolgáltatottság érzése (erőszak, bántalmazás)
- a hétköznapoktól való extrém eltérés
- mások szenvedésének látványa (balesetek, katasztrófák)
- minden, ami meghaladja a megküzdőképességed szintjét
- a helyzet irányíthatóságának elvesztése
- a társas kapcsolatok szétesése (válás)
Az, hogy ki mit érez traumatikusnak nagyfokú egyéni eltéréseket mutat - nagymértékben függ az adott személy aktuális érzelmi állapotától, érzékenységétől, támogatottságától, személyiségétől.
A traumára adott reakciók
A pszichés traumákra adott reakcióknak két nagy csoportja van.
A pszichés traumákra a tested nem csupán reagál, de meg is őrzi annak a nyomait, akár hosszú éveken keresztül.
Fiziológiai-szomatikus reakciók:
- gyengeség,
- álmatlanság, rémálmok,
- fáradtság,
- fájdalmak,
- izomfeszültség, akaratlan mozdulatok
- izgatottság,
- szédülés
- heves szívverés, mellkasi szorítás
- kialakulhatnak autoimmun betegségek, a gyomor és belek gyulladásos megbetegedései, depresszió, insomnia, krónikus betegségek
Érzelmi-pszichológiai reakciók:
- harag, ingerlékenység, hangulati ingadozások,
- szociális elszigetelődés,
- sokk, tagadás,
- bűntudat, szégyen, önvád,
- visszatérő és betolakodó kínzó visszaemlékezések
- szomorúság, reménytelenség,
- szorongás, félelem,
- zavartság, koncentrációs nehézség,
- visszatérő, az eseményre reflektáló, kínzó álmok
- traumatikus esemény bizonyos részleteire való emlékezési képtelenség
- meglassult idő, kábultság érzés,
- feledékenység, emlékezetvesztés, határozatlanság, tehetetlenség érzése,
- kötelezettségvállalás kerülése, veszélyes helyzetekhez való vonzódás,
- pánikrohamok, fóbiák, félelem, hiperaktivitás, flashbackek, eltúlzott érzelmi reakciók;
- addikciók: dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat;
Miként tudod a traumákat feldolgozni?
Szakemberek szerint a traumák egyben lehetőségek is arra, hogy a sérülésekből erősségeket hozz létre.
Hogyan lehet újra egész az, ami eltört benned?
- Meg kell tanulnod szabályozni az idegrendszered azon részét - konkrétan az agy frontális lebenyét - ahol a kreativitás, a remény és a képzelet helye van. Ez lehetséges meditációval, mindfulness segítségével, tánccal, énekkel, zenével, érzelmek aktív megélésével. A művészetterápia hatásai felbecsülhetetlenek.
- Használd a közösség erejét - a valahová való tartozás érzését, a sorsközösséget. Tölts sok időt a családtagjaiddal, barátaiddal. A magány rossz tanácsadó.
- Beszélj az érzéseidről, gondolataidról! Ha kell le is írhatod vagy le is rajzolhatod.
- Szervezz minél több természetközeli programot! Mozogj minden nap!
- Vedd a kezedbe az irányítást! Hagyd hogy a szeretteid segítsenek, de ne hagyd hogy továbbra is ők döntsenek fölötted.
- Összetörtél, darabjaidra hullottál, de ne ess kétségbe! Építsd fel újra önmagad!
- Alakíts ki rendszerességet az életedben. A napi rutin sokat segít a szomorú napokon is.
- Ne felejts el enni, pihenni!
- Sportolj, jógázz, járj szakkörbe, keress hobbit, csináld azt, ami jól esik!
- Amikor már úgy érzed, hogy kezd visszatérni a stabilitás az életedbe, akkor segíts másokon - legyél te a támasz.
Mindenki életében voltak, vannak és lesznek traumák, amelyeknek a hatásait sokszor évekig, évtizedekig viselni kell. Csak az nem mindegy, hogy milyen mértékben…
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Forrás: