Hogyan nyerd vissza a stabilitásodat egy trauma után?
Trauma ért. Hirtelen, váratlanul, felkészülést sem hagyva csapott le rád, olyan megrázó erővel, ami túlmutat az eddig átélt tapasztalatokon, és fenyegeti a testi-lelki egyensúlyodat - mi több, ki is billent belőle. Érzed, hogy nem engedheted el magad, tudod, hogy nem hagyhatod magad az árral sodródni… De akkor mit tehetsz azért, hogy visszanyerd a stabilitásodat? A cikk végére kiderül…
Mi mindent nevezhetünk traumának?
Minden olyan esemény és hatás traumának számít, ami:
- a hétköznapi élethelyzetektől extrém mértékben eltér
- meghaladja a mindennapi megküzdőképesség szintjét,
- erős szenvedéssel jár, vagy mások szenvedésének közvetlen szemtanújává tesz
- megrendíti a megbízható világban vetett hitedet
- a fenyegetettség és kiszolgáltatottság érzésével jár
- a helyzet irányításának elvesztését, a tehetetlenség érzését eredményezi
- az én, a társas kapcsolatok és a világ egységességének szétesését okozza
Az, hogy kit mennyire visel meg egy traumatikus esemény egyénenként eltérő lehet és nagyfokú eltéréseket mutathat. Kutatások megállapították, hogy vannak olyan tényezők, amelyek nagymértékben befolyásolják, hogy egy adott esemény traumatizáló hatású lesz vagy sem. Ilyen például az, hogy milyen az aktuális pszichés állapotod, az egyéni érzékenységed az adott problémára, milyen korábbi negatív tapasztalataid vannak, van-e a problémával kapcsolatban társas támogatásod, illetve, hogy a személyiségfejlődés mely szakaszában vagy.
A traumára adott reakciók is eltérhetnek
A traumára adott reakciók is egyéni különbségeket mutathatnak. A pszichés trauma által kiváltott hatások két nagy csoportra oszthatóak: az érzelmi-pszichológiai tünetekre, illetve a fiziológiai-szomatikus tünetekre. Ezek sokszor összefüggenek, hiszen a traumatikus élmény által az elmédben összekapcsolódnak. Fontos tudnod, hogy a traumára adott reakcióid a tested és az elméd természetes, a túlélést segítő válaszai lesznek egy extrém, kifejezetten megterhelő eseményre.
Lehetséges érzelmi-pszichológiai reakciók lehetnek:
- sokk, tagadás,
- szorongás, félelem,
- szociális elszigetelődés,
- harag, ingerlékenység, hangulati ingadozások,
- zavartság, koncentrációs nehézség,
- visszatérő és betolakodó kínzó visszaemlékezések (flashback),
- szomorúság, reménytelenség
- visszatérő, az eseményre reflektáló, kínzó álmok,
- bűntudat, szégyen, önvád,
- traumatikus esemény bizonyos aspektusaira való emlékezési képtelenség
- meglassultnak tűnik az idő, kábultság érzés lép fel,
Lehetséges fiziológiai-szomatikus reakciók lehetnek:
- álmatlanság, rémálmok, izgatottság,
- heves szívverés,
- fájdalmak,
- fáradtság,
- izomfeszülés
- gyengeség
Mi a megoldás? Mit tehetsz, hogy visszanyerd a stabilitásodat?
- először is csökkentened kell a negatív stresszt. Attól, hogy folyamatosan a traumatikus eseményen rágódsz még nem lesz jobb. Igen. Áldozat voltál, igen sérülékeny vagy, de itt vagy és lehetőséged van változtatni a helyzeten. Teremtsd meg újra a biztonságot
- soha ne helyezd az esemény negatív hatásaira a hangsúlyt, mert ezzel csak a szorongásodat növeled. Keresd a kiutat, és adj hálát azért, hogy nem történt rosszabb dolog
- ne keresd a miérteket - miért pont te, miért pont most - a válasz úgysem érkezik meg
- ne vádold magad és ne légy dühös, semmin sem változtat
- ne siettesd az emlékezést - hagyd, hogy a dolgok egy kicsit leülepedjenek benned
- bízz a világban és abban, hogy minden jóra fordul
- ne tartsd titokban, ami történt - sokszor onnan érkezik majd a segítség, ahonnan nem is várod, Találkozz másokkal, beszélj arról, ami veled történt - a kapcsolatok, kapcsolódások gyógyítanak. Óriási segítség a környezet támogatása, szeretete és gondoskodása
- csak a jelenre koncentrálj és éld meg annak minden pillanatát
- ne hagyd, hogy a történtek elvegyék tőled azt a képességet ami a pozitív érzelmek átélésére ösztönöz. Örülj, szeress, bocsáss meg, bízz a jövőben
- vedd a kezedbe az irányítást és nézz szembe a félelmeiddel
Egy dolgot tarts szem előtt: azzá válhatsz, akivé lenni akarsz - csak rajtad múlik minden. Te döntöd el, hogy szenvedve szenvedsz, vagy szenvedve fejlődsz.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom:
