Manapság szinte folyamatosan stresszhelyzetben vagy. Bizonyítanod kell az iskolában, meg kell felelni a szülők és a barátok elvárásainak, a környezet hatásairól nem is beszélve. Valószínűleg azt hiszed, a stressz csak a hangulatodat befolyásolja, ám ez nem így van. Kihat az egész szervezetedre.

Mindannyian ismerjük azt a bizonyos kényelmetlen érzést egy-egy helyzetben. Lehet, hogy izgulsz, amikor új emberrel találkozol, vagy izzad a tenyered, ha nyilvánosan kell beszélned. Az ilyen helyzetek rémisztőek lehetnek, de van, akinél már fóbiáról beszélhetünk.

Hiszed vagy sem, de téged is nap mint nap befolyásolnak - sokszor anélkül is, hogy az feltűnne a számodra. Számtalan olyan hatás ér, ami befolyással lehet a gondolkodásmódodra, a döntéseidre.

Nehéz megtalálni a megfelelő szavakat, amikor szakítunk valakivel. Még nehezebb úgy szakítani, hogy nem bántod meg az illetőt. Mit is kellene mondanod? Próbálj ki ezek közül egyet!

Szóval, találkozol egy lánnyal, szerelmes leszel, és úgy gondolod, hogy minden a legnagyobb rendben van. Így kezdődik a történet a legtöbb pár esetében. Később mondja a barátnőd, hogy szüksége van egy kis térre. Nem érted, hogy miért érez így? Itt van néhány lehetséges ok, hogy miért akarhat egy kis szünetet.

A legtöbb kapcsolatnak vannak tipikus hullámvölgyei. A párok dühösek lehetnek, nem értenek egyet, és akár szakíthatnak is. De az a hullámvasút, amelyen a tinédzserek a digitális ismerkedés során átmennek, minden, csak nem normális.

Elvégzed a feladataidat időben? Minden leckéd megvan, és azon dolgozol, hogy ne kelljen a hajrában javítanod? Vagy ez csak a fejedben van így, miközben igazából ülsz a könyv felett 1-2 percet, és máris inkább valami másba fogsz? Sokszor elfog az érzés, hogy „ejh, ráérünk arra még?”

Nem volt egyszerű minden áldott nap ugyanazt látni, hallani, átélni. Nem volt egyszerű a folyamatos kiabálások, veszekedések, fejetlenség elől elmenekülni és megpróbálni “normális” életet élni.

Nagyon félek, és egyben undorodom a pókoktól. Ha meglátok egyet a szobámban, meg se merek mozdulni. Mit tegyek, hogy ne féljek ennyire tőlük? Lehet egyáltalán ez ellen valamit tenni? Válogatás a KamaszPanasz Szakértő válaszol rovatának kérdéseiből.

Minden perced mértani pontossággal van beosztva. Az ébredéstől az elalvásig megszokott rend szerint telnek a napjaid. Iskola, tanulás, szakkör, korrepetálás, edzés, verseny, otthoni teendők - nincs időd a tétlenségre. Alig jársz el a barátokkal bulizni, alig beszélgetsz a szüleiddel (te sem érsz rá, ők sem érnek rá), hajtod magad előre.

Kamaszkorban éppen a változások és próbálgatások időszakát éled, ami nagyon helyes. Ebben a korban teljesen normális, hogy keresed önmagad, próbálod meghúzni a saját határaidat és kialakítani az önálló felnőtt identitásodat.

A fóbiák tárháza igen széles: egyesek a pókoktól, mások a magasságtól, megint mások a tűtől félnek. Sokan vannak viszont, akik a társas helyzetekben szoronganak, olyannyira, hogy még enni sem mernek mások előtt.

Moliere művében Argan egész életét kitölti az, hogy betegségeket képzel, és orvosról orvosra jár. Semmi másban nem hisz, csak az orvosokban és orvosságokban. A mű a 17. században íródott, de „képzelt” betegekkel ma is találkozhatunk.

Állandóan versenyzünk egymással: a sportpályán, a mindennapokban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a villamoson, az autópályán - lényegében bárhol, ahol az a tét, hogy ki éri el előbb a céljait. A verseny motivál, izgalmat ébreszt, feltölt energiával. Mindez hasznos és jó, mindaddig, amíg nem okoz frusztrációt.

Közeledik a Valentin nap, de te épp szingli vagy? Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyedül kell töltened az ünnepet. Ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy magaddal foglalkozol, esetleg a barátaiddal töltöd az időt, akik szintén egyedül lennének. Mutatunk néhány tippet, amivel szebbé varázsolhatod a február 14-ét!