Egy átfogó tanulmány szerint a fizikailag aktívabb gyerekek sokkal jobban teljesítenek tanulmányaik terén, mint lustább társaik.

A kutatók tizennégy tanulmány eredményeit vetették össze, melyek az abban résztvevő önkéntes kutatási alanyok számát tekintve igen széles skálán mozogtak: ötven és tizenkétezer résztvevővel végezték kutatásaikat. A tanulmányok elkészítése során bevont gyerekek életkora 6-18 év közötti volt.

A sport okosít

„A fizikailag aktív életvitel és a sportolás esetében már számtalanszor bizonyították, hogy a sport számos pozitív hatással bír az egyén általános egészségügyi állapotára (például jelentősen csökkenthető a felnőttkori szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, ha gyerekkorban aktív életet él valaki) és állóképességére nézve, ezért az egészségügy és más szakértő szervezetek folyamatosan a fiatalokat megmozgató programokra és az aktív életre buzdítanak.

Azonban van más jótékony hatása is a mozgásnak, a fejlődő szervezet nemcsak testi, de szellemi jólétéért is felelős a mozgás: az aktív gyerekeknél kevésbé jellemző a depresszió, viselkedési zavarok vagy más mentális problémák, az ilyen gyerekek kiegyensúlyozottak és jó kedélyűek. Ehhez jön még hozzá egy új feltevés, miszerint a rendszeres testmozgás hozzájárul az agy fejlődéséhez is, vagyis szellemileg is jobb teljesítőképességgel bírnak az aktív életet élő fiatalok.

Arra vonatkozóan, hogy hogyan képes a mozgás javítani az agy teljesítőképességén, több elképzelés is létezik:

• A mozgás miatt jobb a vér oxigénszállító képessége, ami az agy oxigénellátottságát javítja, ezáltal fokozza annak működését.
• A mozgás bizonyos hormonok felszabadulását okozza (norephinephrine és endorfin) melyek hatásosan csökkentik a stresszt, és emelik a hangulati állapotot, ezáltal közvetve felelősek a jobb teljesítőképességért.
• Az aktív élet fokozza a növekedési tényezők hatását.

Vannak olyan iskolák, ahol a testnevelési órák rovására növelik a többi tárgyra szánt idő mennyiségét, vagy ennek lehetőségét és következményeit fontolgatják. A tanulmány ennek a folyamatnak a hosszú távú hatását hivatott kutatni. Összefoglalva arról van szó, hogy a vizsgálat az egyiknek a másikra gyakorolt pozitív hatását hivatott alátámasztani, arra bizonyítékot szolgáltatni. Az általános vélekedés szerint ez a pozitív kapcsolat igenis fennáll és jelen van, az ilyen irányba történő kutatások pedig folyamatosan zajlanak.”

Mozgás és tanulmányi teljesítőképesség

Az iskolás gyerekek megmozgatása nagyszerű dolog annak érdekében, hogy eredményesebben tanuljanak, jobban oda tudjanak figyelni az órákon. Az, hogy kinek aktívabb az életvitele, és ki a lustább, az eredményeiken is meglátszódik. Ezt bárki könnyen megtapasztalhatja, amikor kimerültnek, dekoncentráltnak és fáradtnak érzi magát a szellemi munkától, érdemes lazítania pár percre, egy laza séta vagy néhány egyszerű gyakorlat elvégzése elég a szellemi felfrissüléshez.

Két évvel ezelőtt indult egy speciális program az egyik iskolában (Naperville Central High), az iskola tanulói egy igen aktív testnevelési órán vehettek részt a nap kezdetekor, valamint a tantermekben is lehetőségük volt az aktív edzésre (szobabicikli és különféle labdajátékok) az egész nap folyamán. Az eredmények elképesztőek voltak. Azok, aki részt vettek ebben a programban csaknem megduplázták az egyes tantárgyakban elért eredményeiket. A kutatók arról számoltak be, hogy már harmincpercnyi futópadon történő edzés 10%-kal növelte a tanulók problémamegoldó képességét.

Habár egyre elfogadottabbá válik az a nézet, hogy a fizikai aktivitás pozitívan és közvetlenül befolyásolja a szellemi teljesítőképességet, a legtöbb iskolában mégis csökkentik a testnevelési órák számát más tantárgyak előnyére. Így leginkább a szülőn múlik, hogy mennyire támogatja, ösztönzi gyereke egészséges és aktív életvitelét.

Hogyan segíti elő a testmozgás az agy fokozott működését?

A rendszeres mozgás arra serkenti az agyat, hogy optimális kapacitással dolgozzon. Állatkísérletek segítségével a kutatók megállapították, hogy aktív mozgás során az agy egy sor kémiai vegyületet szabadít fel (többnyire hormonokat), melyek aztán újabb vegyületek felszabadulását serkentik, ezek pedig az agyi funkciók javítását, az idegsejtek optimális működését és védelmét szolgálják.

Az aktív mozgás nem csak fejleszti az agyat, de annak védelmét is elősegíti:

• Idegsejtek védelmét szolgáló anyagok termelődésének serkentése
• Jobb vér (ezáltal oxigén és tápanyag) ellátottság az agyban
• Neuronok fejlődése (idegsejt-idegsejt közötti kapcsolatok kialakítása és túlélőképessége javul
• Csökkenti a szív és érrendszeri problémák előfordulásának esélyét

A főemlősökön végzett kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az aktívabb élet következménye nemcsak a javuló vérkeringés, hanem a tanulási képesség növekedése is egyben. A kísérletek során a kutatók igazolták, hogy az aktívabb majmok kétszer olyan gyorsan tanultak meg új dolgokat, mint lustább társaik, úgy vélik, hogy ez a tapasztalat igaz lehet az ember esetében is.

(fitness.mercola.com)