Múlt héten Rebeka egy kis életmódváltásra vállalkozott, és eldöntötte, hogy egy héten keresztül minden nap egy órát valamilyen sporttal tölt. Lássuk, hogyan alakul a kísérlete!

Első nap, kedd

Azt gondoltam, hogy nehezebben indul az első nap, de mivel általában bicajjal járok mindenfelé, az edzés nem jelentett akkora gondot. A reggelt egy kis nyújtó, frissítő 10 perces tornával kezdtem (így a hátam sem fájt egész nap). A keddi napjaim mindig rohangálósak, a mai sem volt kivétel, és a bicajomat sem vittem magammal, úgyhogy mindenhová gyalog kellett mennem (ami jó 6-7 kilométert jelent gyalog). Már csak 20 perc hiányzik a napi adaghoz, amit valószínűleg futással fogok eltölteni, bár ez az a sportág, ami a legkevésbé a fogamra való. A holnapi izomlázban talán majd meg fog látszani az erőfeszítés.

Második nap, szerda

A mai kísérletem a futásra majdnem elmosta az eső, de szerencsére még időben „célba értem” (5 kilométer). A legnagyobb gondom a futással az, hogy az emberek bámulnak és utánam néznek. De miért kell egy sportoló, egészséges embert megnézni? Vagy elítélni? Vagy csak én gondolom ezt így? Lehet, hogy belül elismerik az erőfeszítésemet? Az arckifejezések nem erről tanúskodnak.... Inkább azt olvasom le róluk, hogy „ez tuti őrült!”

Mindenesetre én ezt főképp magam miatt csinálom, és tényleg jobb a közérzetem is. Például ma nagyon ideges voltam, de a futás után teljesen megnyugodtam, és el is felejtettem a sok stresszes dolgot. Ha le nem is fogyok, ennyi haszna biztos volt a sportnak tényleg jót tesz a szellemnek is.

Harmadik nap, csütörtök

A tánc felszabadít! A csütörtöki napom a szokásos 3 és fél órás táncpróbán való részvétellel telt, tehát büszkén mondhatom, hogy túlteljesítettem a vállalásomat, de megérte! Istenien éreztem magam utána, pirospozsgás arc ide vagy oda.

Jelentősen jobb a közérzetem a héten, sajnos sok jó dolog nem történt velem, de egy- egy esti futás után máris úgy éreztem, hogy a problémák nem is annyira nagyok, és bármit meg tudok oldani, ha nyugodt vagyok. Ki mit gondol erről? Van kedvenc sportotok? Írjátok meg blogban, vagy fórum formájában!

Negyedik nap, péntek

Hét vége, hétvége, persze mindezek előtt mérhetetlen fáradtság... Egyszerűen nem volt erőm tornázni, vagy futni, vagy akármit csinálni. A mai táncpróbán csak lötyögtem. Este mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek sétálni. A fáradtság ellenére jól esett, mivel a jó levegőn kitisztult a fejem, és a gondolataim helyre kerültek. Egyszerűen elképesztőnek találom a sportolókat. Azokat az embereket, akiknek nap mint nap kora reggel és késő délután edzés, erősítés, nyújtás, és mindezek mellett képesek emberként funkcionálni!

Ötödik nap, szombat

Ma egész nap pakoltam és takarítottam. Egyszer olvastam valahol, hogy a takarítással több kalóriát éget el az ember, és több izomcsoportot mozgat meg, mint egy fél óra futással. Ha nem haragszik meg senki, én a mai főzőcskézést, pakolást, takarítást, súrolást egy nagy-nagy sportblokkba szorítom és tiszta szívvel ki is pipálom a mai egy órát.

Kezdek elfáradni, úgy igazán. Jó ez a mindennapos sport, de néha kicsit nyűgös összeegyeztetni a napi feladatokkal... Mennyivel egyszerűbb lenne lustálkodni vagy olvasni! Nagyon próbálkozom pedig, szerintem az utolsó napra már menni is fog. Lehet, hogy ez az egy hét így tényleg nem elég. Ez egy folyamatos munka, és nem csak 'kipróbálom' esemény. Örülök ennek is, hiszen rávilágított arra, hogy eddig alig tettem magamért valamit ezen a téren.

(Gy. R.)