A középszintű magyar érettségi szövegértési feladatában az anayanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kellett értelmezniük az érettségizőknek. Az esszéfeladatban pedig egy Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részlete, egy Márai Sándor-elbeszélés, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költemény közül válaszhattak az érettségizők.

Gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsga első, szövegértési feladatában. A diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján kell megoldaniuk kilenc feladatot.

A szövegértési feladat általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértési feladatlap kitöltésére 60 perc áll az érettségizők rendelkezésére.

Az esszéfeladatban Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részlete, egy Márai Sándor-elbeszélés, valamint egy Berzsenyi Dániel- és egy Vörösmarty Mihály-költemény elemzése közül választhattak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. Az elvárható terjedelem 500-1500 szó. A szövegalkotásra 180 perc áll a rendelkezésükre.

Az emelt szintű érettségi feladatai

Az emelt szintű nyelvi-irodalmi tesztsor Csokonai Vitéz Mihály életművéhez kapcsolódott, a bevezető szöveg Csokonai Tüdőgyulladásomról című műve volt. Az első szövegalkotási feladatban egy hivatalos levelet kellett írni egy színháznak a diákönkormányzat nevében, a vizsgázóknak javaslatokat kellett megfogalmazniuk. A második feladat egy Vas István-műhöz kapcsolódott, a negyedikben pedig arról kellett fogalmazást írni, hogy egy ember gondolatai teljes mértékben átvehetők-e, tudássá alakíthatók-e.

Korrekt feladatok

Korrekt feladatsort kaptak a vizsgázók a középszintű magyarérettségin az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint. Szerintük a szövegértési feladatok egyértelműek voltak, a diákoknak valószínűleg az is nagy segítség volt, hogy a tételsor összeállítói számokkal jelölték a bekezdéseket, a feladatok szövegében pedig jelezték, melyikben kell keresni a jó választ.

A szaktanárok szerint Márai Sándor jó választás volt, a pedagógusok jelentős része ugyanis a középszintű szóbelin is kéri az író-költő életművét, ráadásul "számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb Márai is előkerül az érettségin, népszerű és mindenki által elismert szerző". A tavaly tavaszi feladatsorral ellentétben az idén ismét elbeszélést kell elemezni, és mivel a végzősök nagy része erre készült, valószínűleg nem lesz a feladattal komoly problémájuk.

Az összehasonlító verselemzéshez némi történelmi tudás is kell, de a két költő, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály életművét a magyarórákon részletesen tanulják a diákok. Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint a legtöbben mégsem ezt a feladatot, hanem a Márai-elemzést és az érvelést választják majd - utóbbinál az utazásról mint irodalmi motívumról kell értekezniük, legalább három-négy epikai mű bemutatásával.

(Eduline)