Hallott már olyanról, hogy egy szülőt nem jelöl vissza a gyereke Facebook-on? Az érintettek gyakran csak nevetnek rajta, máskor egyszerűen elfogadják, ám ezt semmiképp sem érdemes pártolni.
A tinik csupán 16 százaléka számolt be arról, hogy a Facebook felhasználói fiókjuk létezésének feltétele az, hogy ismerősök legyenek szüleikkel. Míg a tinik kétharmada szívesen vállalja az ismeretséget szüleivel a közösségi oldalon is, egyharmaduk túl szégyenlős, vagy csak elutasító ahhoz, hogy az életének ezt a részét megossza szüleivel.
Mit gondolnak a szülők?
Nem ismerik a veszélyeit annak, ha bármilyen korú gyerekeket felügyelet nélkül hagynak különböző online tartalmakat letölteni, illetve közzétenni? Gondoljunk csak bele. Nem csak az interneten szörföző zaklatók, esetleg pedofilok miatt kell aggódnunk, de szembe kell nézni a ténnyel, miszerint a kamaszok nem mindig képesek meghozni a legmegfelelőbb döntéseket és esetleg olyan dolgokat tesznek, melyeket később megbánnának.
Könnyen rávehetőek olyan dolgokra is, amelyeket egyébként nem tennének meg; például provokatív vagy kompromittáló képeket közölnek magukról. Ráadásul igen könnyen olyan keveredhetnek olyan online kapcsolatokba melyek nem kívánatosak. Az előbb felsorolt esetek mindegyike veszélyes helyzetekbe sodorhatja a gyerekeket.
Szülők, ébresztő!
Önök a főnökök. Amíg a gyerekek a családi fészekben élnek, követniük kell a az Önök szabályait. Így ha nem vállalják azt, hogy visszajelöljék szüleiket a Facebookon, akkor nem szabad hagyni, hogy használják a közösségi oldalt. Ez ennyire egyszerű!
Mint szülőnek, meg van a joga ahhoz, hogy megvédje gyermekét az online veszélyek ellen. Ez nem azt jelenti, hogy kedveskedő üzeneteket kell írni üzenőfalára, ám érdemes rendszeresen figyelni, hogy mit is csinál mikor a weben böngészik, posztol, kapcsolatot tart társaival – azaz Facebookon, többek között.
Ne hagyja, hogy a csemete mondja meg, hogy mi hogyan legyen. Ne csak jelölje vissza Facebookon, de adja meg a bejelentkezési információit is! Így még közelebbről látható, hogy mit is csinál. Mindenkit ismernie kell az ismerősei közül, és kövesse azt is, hogy mit is kommunikálnak egymás között. Még a személyes üzeneteit is megnézheti. Ha a gyermeknek nem tetszenek a szabályok, akkor ne használjon Facebookot. Ennyi az egész, nincs szükség vitára sem.
A magánélet a felnőtteknek való
A magánélet megsértése az egyetlen módja annak, hogy a gyermeke biztonságban használhassa a közösségi oldalakat. Érdemes a számítógépét is a ház egy jól látható területén elhelyezni. Kit érdekel, hogy ez nem tetszik neki? Ön nem a barátja, hanem a szülője gyermekének! A feladat az, hogy gyermekeinek biztonságot nyújtson, akár tetszik nekik, akár nem. Szóval ne is legyen mód a vitára: ha tudnák, hogy mi a legjobb nekik, akkor nem kéne védeni őket. Éppen ez az oka annak is, hogy mi vagyunk felelősek a gyerekünkért, tetteikért 18 éves korukig. Fiatalabb korukben nem alkalmasak arra, hogy minden döntésüket önállóan hozzák meg, és vigyázzanak magukra.
De én bízom a gyerekemben…
Ha megbízik benne, az nagyszerű. A bizalom nagyon fontos egy szülő-gyerek kapcsolatban, és valamit nagyon jól csinál, hogyha bízni tud a gyermekében. Ám ez nem jelenti azt, hogy a világon mindenki másban is megbízhat! És még a jó gyerekeket is manipulálhatják – olyan módokon, amikre nem is gondolna. Ráadásul ezen manipulálók nagy része az interneten keresztül teszi ezt a kamaszokkal. És még a kevésbé befolyásolható gyermekek is egy-egy rosszinduatú felhasználó áldozatául eshetnek. Különösen, hogyha más tinik is arra buzdítják őket, hogy csináljanak valami ostobaságot, vagy találkozzanak az illetővel.
Szóval tegye csak meg; szerezze meg gyermeke bejelentkezési adatait, és tudassa a gyerekkel, hogy rendszeresen le fogja ellenőrizni a profilját. Azt is tegye hozzá, hogy ez nem azért van, mert nem bízik benne, hanem mert az ön felelőssége az, hogy gyermekét az internet használata során is megvédje.
Nem törhetem fel egyszerűen a gyerekem felhasználói fiókját?
Úgy gondolom, hogy nem jó ötlet a gyermekünk felhasználói fiókját feltörni. Ha azt akarja, hogy a gyermeke bízzon Önben, akkor érdemes szemtől szemben megbeszélni a tényeket. Ha csak sunyin kutakodik utána a háta mögött, akkor csak még nehezebb lesz beszélgetni vele a weben szerzett tapasztalatairól és internetes tevékenységéről.
Ha nyitott és őszinte az ellenőrzés tényével kapcsolatban, akkor annak van még egy előnye – azok az emberek, akik tudják, hogy ellenőrzik őket, sokkal ritkábban tesznek bármit, amit egyébként nem lenne szabad csinálniuk. Ez tény. És ha a fia, lánya tudja, hogy bármikor megnézheti a Facebook oldalát, akkor nem is fog semmi szabályokba ütközőt tenni.
Összegzés
A kamasz függetlenségre való törekvése nem jelenti azt, hogy hagyni kell őt könnyelműen szörfözni az interneten. Le kell szögezni a szabályokat,pontosan átbeszélni, mi az amit szabad és mi az amitől mindenképpen tartózkodni szükséges. Még ha a gyerekeknek nem is fog tetszeni az ötlet, akkor is tisztelni fogják, amit tesz – előbb vagy utóbb. És időközben rá fognak jönni arra, hogy a kamaszkoruk is egyszerűbb online támadások és veszélyek nélkül.
(Gy. A.)