Íme, a három leggyakrabban tárgyalt elképzelés, hogy miért okoz kellemetlenséget a korai (idő előtti) pubertáskor beköszönte a kiskamaszok számára, milyen negatív hatásai vannak a kislányok életére nézve.

Korai pubertáskor lányoknál: Túl korai kezdet

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a gyerekek fejlődésének az egyes lépéseknek megfelelő sorrendben kell történnie ahhoz, hogy optimális legyen a fejlődés üteme és alakulása. Például a gyerekeknek először meg kell tapasztalniuk bizonyos szociális, kognitív és érzelmi hatásokat, túl kell haladniuk bizonyos pontokon annak érdekében, hogy később majd érdemben meg tudjanak birkózni a kamaszkor nehézségeivel, problémáival.

Ha azonban a pubertáskor túl korán köszönt be, akkor a fiatalok le lesznek maradva néhány lépcsőfokkal a fejlődésben (valamelyik fontos pszichológiai változás hiányozni fog). Ez pedig azt jelenti, hogy a koraérett lányok nem biztos, hogy képesek lesznek megbirkózni a rájuk nehezedő nyomással és stresszel, valamint a pubertáskori változások okozta nehézségekkel. Ezek szerint a következő feltételezés áll fönn: az idő előtti pubertáskor beköszönte negatívan hat a fiatal lányokra. A gyakorlatban ez magyarázatot adna arra, hogy miért jelentkezik fokozott stressz a koraérett, nagyjából tizenkét év körüli lányok esetében.

Máshogy érzik magukat, mint társaik

Egy másik magyarázat, hogy miért van negatív hatással a korai pubertáskor a lányokra, azt veszi fontolóra, hogy a kislányok hogyan hasonlítgatják magukat a társaikhoz. Aki ugyanis valami miatt kilóg a sorból, vagyis „más”, mint a többi, az rendszerint nyomasztónak érzi saját helyzetét és az mindaddig negatív hatással lesz rá, amíg a különbség meg nem szűnik. Ezt a magyarázatot „deviancia hipotézisnek” nevezik. Vagyis minden olyan tulajdonság, ami eltér az átlagostól (a normális fejlődési menettől), az stressz faktorként jelentkezik a kislányoknál. A legjobb eset az, amikor a gyerekek egyszerre tapasztalják meg a változásokat, vagyis nincs jelentős eltérés az adott gyerek és társai között a fejlődés ütemét tekintve. Ezt támasztja alá az a felmérés, hogy mind a korán érő, mind a későn érő gyerekek sokkal stresszesebbek, mint azok, akiknél időben történnek a változások.

Túl sok változás egyszerre

Végezetül pedig néhányan úgy gondolják, hogy a stressz mértéke az egyszerre bekövetkező változások miatt mutat átlagon felüli szintet a koraérett tinik esetében, így jelentkezik negatív hatásként az idő előtt történő pubertáskorba való belépés. Eszerint a gyerekek akkor tudnak a legjobban teljesíteni, ha egyszerre csak 1-2 dologgal kell szembenézniük az adott időben „egy vagy két nagyobb változást képesek csak kezelni egy időben. Azonban, ha a pubertáskor jóval korábban következik be, akkor más, egyéb változásokkal egy időben fog lezajlani, ezek ütközése pedig jóval nagyobb nyomást és stresszt fog jelenteni majd a számukra, ellentétben az átlagos ütemben fejlődő társaikkal. A kutatók szerint ez a jelenség azonban nemcsak a lányokra, hanem a fiúkra is ugyanúgy érvényes, csak náluk kevésbé szembetűnő az átmenet, de számukra is fokozott terhet jelent az idő előtti változások bekövetkezése.

Miért is fontosak ezek a feltevések?

Összegezve, még mindig nem teljesen világos, hogy pontosan miért is hat annyira negatívan a korai pubertáskor a fiatalokra. Azonban további kutatások eredményeként egyszer képesek lesznek a szakértők egyértelműen meghatározni az ok-okozati összefüggéseket és egyértelmű magyarázatot adni a jelenségre. Amennyiben ez sikerül, akkor képesek lesznek majd elejét venni a negatív hatások megjelenésének is.

(N.L. - tweenparenting.about.com)