Az egészséges öntudat és önbizalom a legjobb védekezési módszer a világ viszontagságai ellen. Azok a gyerekek, akik tisztában vannak az erősségeikkel, és együtt tudnak élni a gyengeségeikkel is, sokkal könnyebben kezelik a konfliktusokat, illetve a negatív impulzusokat. Többet mosolyognak, és sokkal könnyedebben veszik az élet akadályait, optimisták, és reálisan látják a világot.
Ellentétben velük, az önbizalomhiányban szenvedő gyerekek sok frusztrációval küzdenek, és a problémamegoldó képességük is jóval alacsonyabb, mint az önbizalommal rendelkező társaiknak.
"Semmire sem vagyok jó", "Semmit sem tudok jól megcsinálni" - ezekkel a gondolatokkal kelnek és fekszenek. Az ilyen gyerekek sokszor passzívak, a jövőképük pedig negatív. Az új kihívásokat általában egy "nem tudom úgysem megcsinálni"-val intézik el.
Mi is az önbizalom?
Általában már csecsemőkorban elkezd kialakulni az általános önbizalom, és ez a “fejlődés” egészen a felnőttkorig tart. Az önbizalom azt is jelenti, hogy a gyereknek megfelelő motivációja van, képesnek érzi magát bizonyos feladatokra, illetve érzi, hogy szeretik.
Az önbizalom fiatalkorban alakul ki, viszont a felnőttkor felé közeledve és felnőttkorban egyre nehezebb pozitív változásokat generálni. Ezért is bölcs dolog az önbizalmat folyamatosan építeni és fejleszteni, különösen kamaszkorban. A próbálkozások, a sikertelenség, majd a sikerek elérése segítheti az egészséges énkép kialakítását.
A jelek
Fontos, hogy szülőként tisztában legyen az önbizalom és az önbizalomhiány jeleivel. Így sokkal könnyebb segíteni gyermekének.
Az önbizalomhiánnyal rendelkező kamaszok általában rendkívül negatívan beszélnek önmagukról: "Buta és csúnya vagyok", "Kit érdekel? Úgyse érdekel senkit, hogy mit csinálok". Az ilyen tinik sokszor frusztráltak, a rájuk bízott feladatokat másra hárítják, vagy hamar feladják. Sokszor csalódnak önmagukban, pesszimisták lesznek, és sokkal hajlamosabbak a depresszióra vagy a szorongásra. Hajlamosabbak a stresszre, ami a feladatmegoldó készségekre is kihat.
Az önbizalommal teli gyerekek szeretnek másokkal kommunikálni, élvezik a csoportos tevékenységeket, a kihívásokkal szemben megfelelően viselkednek, meg tudják oldani a nehezebb problémákat is, illetve ha nem is tudják, megpróbálják. Az ilyen gyerekek általában tisztában vannak a képességeikkel, ugyanúgy a gyengeségeikkel is, és legtöbbször optimisták.
Hogyan segíthet a szülő?
Mit tehet Ön, mint szülő annak érdekében, hogy a gyereke egészséges képet alakítson ki saját magáról? Íme, néhány tipp.
Vigyázzon, hogy mit mond!
A gyerekek érzékenyebben reagálnak a szülők és a felnőttek szavaira. Mindig próbálja a gyerekét nemcsak az elért eredményért, de a munkáért és a szorgalmáért is dicsérni. Ám mindig legyen őszinte. Például, ha a fia nem jutott be a megyei focicsapatba, ne azt mondja, hogy "Legközelebb majd jobban próbálod, és be fogsz jutni". A "Most nem sikerült, de nagyon büszke vagyok rád a rengeteg munkáért, amit belefektettél" sokkal ösztönzőbb lehet. Természetes vannak olyan dolgok, amiben a gyermek képességei nem elég jók. Ilyenkor semmi ok az elkeseredésre, segítsen a gyerekének, hogy túljusson a csalódásokon, és megtalálja azt, amiben igazán jó.
Legyen pozitív, követendő példakép!
Ha Ön is pesszimista, és negatív jelzőkkel illeti magát, nagy a valószínűsége, hogy gyermekei lemásolják ezt a magatartást. Fejlessze a saját önbizalmát, és ezzel a gyermeke is fejlődni fog, hiszen egy pozitív, erős példakép fog előtte állni.
Találja meg, és iktassa ki a helytelen elképzeléseket!
Próbálja meg a gyermek téves, irracionális gondolatait rendbe tenni! Akár a tökéletességről, a kinézetről, akár a képességekről van szó, meg kell tanulnia reálisan, ám optimistán hozzáállni a helyzethez. Próbálja meg kiküszöbölni az olyan jellegű gondolatokat, mint például "Én semmire se vagyok jó." vagy "Kövér vagyok, és senkinek sem tetszem". Ismertesse meg a gyermekével a jó tulajdonságait, így kialakíthat egy egészséges képet önmagáról és a világról.
Legyen spontán, de hatásos
A gyermek önbizalmát akár egy hatalmas ölelés is felturbózhatja. Ne csak akkor dicsérje meg, ha valamit elért. Egy SMS a nap közepén: “Szerintem csodálatos vagy” és higgye el a gyermeke önbizalma az egekbe fog szökkenni. Ám itt is a mértéktartás a fontos. Ha túlságosan felmagasztalja őt, beképzeltté válhat, illetve azt hiheti, hogy mindenkinél jobb.
Pozitív visszajelzések
A gyermeke egy-egy negatív visszajelzés után azt gondolhatja, hogy nem jó az adott területen, illetve nem képes a problémamegoldásra, így később nem is fog próbálkozni. "Már megint csak a baj van veled, mindenkivel összeveszel" mondat helyett érdemesebb valami olyasmit mondani például, hogy: "Láttam, hogy összevesztetek, de örülök, hogy le tudtatok ülni megbeszélni, majd legközelebb biztos jobban fog menni köztetek minden". Ezáltal a gyermek megtanulhatja azokat a dolgokat, amiket az adott helyzetben érdemes alkalmazni.
Biztonságos és szerető környezet
Azoknak a legnagyobb az esélyük az önbizalomhiányra, akik nem érzik jól magukat otthon, illetve bántalmazzák őket. Azok a kamaszok, akik körül nincs nyugodt családi légkör, könnyen depresszívek lehetnek. Mindig érdeklődjön a gyermeke napja, barátai felől. Sokszor a kortársak is mostoha helyzetbe hozhatják társaikat (csúfolódások, verekedések). Biztassa a gyerekét arra, hogy mindig beszéljen a problémairól egy olyan emberrel, akiben megbízik, és próbálja megoldani őket minél hatékonyabban és minél hamarabb.
Segítsen, hogy élményekhez jusson!
Az önkénteskedés, jótékonykodás csodákra képes egy kamasszal. Biztassa gyermekét együttműködésre. Az egészséges versenyszellem hasznos, de a mániákus versengés és bizonygatás már nem jó dolog.
Segítség
Ha úgy látja, hogy a gyermekének szakértő segítségre van szüksége, keresse fel az iskolapszichológust vagy más szakembert, aki segíthet a tininek önbizalma növelésében. Az egyéni vagy csoportterápiák segíthetnek egészséges önbizalmat és reális világ- és önképet kialakítani. Az önbizalom növelésére tett próbálkozás és az elfogadás talán a legnagyobb dolog, amit a szülő kamasz gyermekének adhat.
(Gy. R. - healthyliving)