A fiatalokat miért érinti olyan rosszul az egyetemi életbe való beilleszkedés? És hogyan segíthetsz a helyzeten?

Miért alakul ki depresszió az egyetemisták között?

Az a depresszió, amely az egyetemi évek során kezdődik, egy olyan betegség, ami a levertségnek és az érdeklődés hiányának az állandó érzetét kelti az egyetemistákban. Az egyetemi vagy főiskolai hallgatóknak nap mint nap rengeteg kihívással, nyomással és szorongással kell megküzdeniük, amitől általában túlterheltnek érzik magukat. Ha az első alkalommal élnek egyedül, az is lehet, hogy honvággyal küszködnek. Új időbeosztáshoz és új munkaterheléshez kell hozzászokniuk, emellett be kell illeszkedniük egy új közösségbe, a pénz és a személyes kapcsolatok pedig még több okot adnak a stresszre. Ezek a változások átvezetnek a kamaszkorból a felnőttkorba – de egyúttal bizonyos fiataloknál megnöveli a depresszió kialakulásának az esélyét is.

Mi a következménye?

Az egyetemi évek alatt kialakuló depresszió eredményeként az egyetemi teljesítmény romlását, dohányzást és az alkohollal kapcsolatos problémákat (mint pl. a védekezés nélküli szex) említik.

Mik a tünetei a kollégiumi depressziónak?

A szorongás és szomorúság, amit számos diák megtapasztal az egyetemi évei alatt, legtöbbször néhány héten belül elmúlik. Viszont a depresszió, ha nem kezelik, a mindennapi tevékenységekre is negatív hatással lehet.

Az egyetemi depresszióra legjellemzőbb jelek és tünetek

• Boldogtalanság és bánat érzete
• Frusztráció vagy idegesség, még a jelentéktelenebb dolgokon is
• Érdeklődés vagy élvezet hiánya a mindennapi tevékenységekben
• Alvászavar vagy túlzott álmosság
• Súly- vagy étvágyzavar
• Izgatottság vagy nyugtalanság
• Dühös érzelmi kirohanások
• Lelassult észjárás, beszéd vagy mozdulatok
• Határozatlanság, zavarodottság és csökkent koncentrálóképesség
• Kimerültség, fáradtság vagy energiahiány
• Bűnösség vagy érdemtelenség érzete, múltbéli hibák emlegetése és önmarcangolás, ha valami nem sikerül
• Gondok a koncentrálásnál, döntéshozatalnál, gondolkodásnál és emlékezésnél
• Elmerengés a halálon vagy öngyilkosságon
• Megmagyarázhatatlan fizikai problémák (fej- vagy hátfájás)

Mi a teendő, ha a gyermeked egyetemi depresszióban szenved?

Ha gyermeked már nem lakik otthon, nehezebb lehet felfedezni a depresszió jeleit és tüneteit, a szégyenérzet és a félelem miatt pedig a diákok gyakran nem kérnek segítséget. Ha azt gyanítod, hogy gyermeked depressziótól szenved, először beszélgess el vele és hallgasd meg! Ne feledd: ha a depressziót nem kezelik, az mentális és fizikai panaszokhoz, sőt, az élet más területén is tapasztalható problémákhoz is vezethet.

Hogyan tudok segíteni a gyermekemnek?

A kezelés sikeressége elsősorban a gyermeked hozzáállásán múlik.

• Gyermeked lehetőleg kerülje a nagyobb döntések meghozatalát, vagy a nagy változásokat.
• Vegyen részt olyan tevékenységekben, amelyekben az örömét leli – ezzel majd elterelődik a figyelme a negatív érzésekről. A testmozgás erre különösen alkalmas.
• Biztasd a gyermekedet az ismerkedésre. Barátok körében nőni fog a komfortérzete az új környezetben. Persze a család támogatására is szüksége van.

Hogyan lehet megelőzni a depressziót?

Sajnos nincs biztos módja a depresszió megelőzésének. De ha segítesz a gyermekednek az egyetemi életbe való beilleszkedésben, azzal megóvod őt a túlterheltségtől. Bátorítsd gyermeked az ismerkedésre is!

Ha gyermeked eleve hajlamos a depresszióra, beszélgess el a gyerek orvosával a lehetőségekről a beilleszkedést illetően! A megfelelő kezelést kezd el már a depresszió legkorábbi jelénél!

(KamaszPanasz - B.Cs. - mayoclinic.com)