A kamaszkor az egyik legnehezebb életszakasz: ekkor kezdődik meg a felnőtté válás, a szülőkről való leszakadás és a felkészülés az önálló életre. Ugyanakkor a kamasz kicsit még gyerek is, akit terelgetni kell és segíteni a fontos döntések meghozatalában. (x)

Talán a legkomplikáltabb helyzet, amivel gyermekünk ilyenkor szembesül, az a továbbtanulás kérdése. Az egész jövőjét befolyásoló döntést kell meghoznia úgy, hogy gyakorlatilag semmilyen élettapasztalattal nem rendelkezik, ez pedig igencsak ijesztő lehet. Lássuk tehát, hogyan segíthetjük őt ebben az időszakban!

Mérjük fel a lehetőségeket

Mielőtt leülnénk, és az érintettel is átbeszélnénk a kérdést, nem árt, ha előzetesen mi is felkészülünk. Szülőként mi ismerjük legjobban a gyermekünk készségeit és képességeit, kitartását, érdeklődési körét, tanulmányi eredményeit; ezekből kiindulva már kitalálhatjuk, hogy szerintünk merre kellene elindulnia. Itt érdemes azt is átgondolni, hogy mi miben tudjuk segíteni.

Ha a környékünkön nincs neki való képzési lehetőség, ki tudjuk majd fizetni az albérletet? Ha nem kap kollégiumi elhelyezést, hogyan oldható meg a lakhatása? Dolgoznia is kell majd a tanulás mellett? Természetesen nem ezen fog múlni a gyermek jövője, hiszen valamilyen megoldást mindig lehet találni, ezeket a kérdéseket mégis előzetesen kell tisztázni.

Kommunikáljunk

Talán nem meglepő, de a legfontosabb amit a pályaválasztás során tennünk kell az az, hogy a témát alaposan átbeszéljük gyermekünkkel. Talán úgy érezzük, hogy mi jobban tudjuk, mit kellene kezdenie magával, azok az idők azonban elmúltak már, amikor mi hoztunk helyette döntést.

Természetesen az anyagi támogatás megvonásának kilátásba helyezésével vagy egyéb radikális módon nyomást gyakorolhatunk rá, de ezzel hosszú távon semmi jót nem érhetünk el. Ha belekényszerítjük egy olyan döntésbe, amit ő nem szeretne meghozni, az esetleges sikertelenség és kudarcok esetén gyermekünk minket tart majd felelősnek, ez pedig az egész jövőbeni kapcsolatunkra rányomhatja a bélyegét.

Ezzel természetesen nem azt szeretnénk mondani, hogy a véleményünket tartsuk meg magunknak, hiszen az nagyon is fontos, de helyezzük előtérbe azt, amit maga a pályaválasztás előtt álló szeretne. Hallgassuk meg a vágyait és az elképzeléseit; ha ezeket nem tartjuk realisztikusnak, ezt óvatosan elmondhatjuk, de a tiltás nem vezet eredményre. Ha nem kerül be az általa kinézett iskolába vagy szakképzésre, azzal is tanul egy fontos leckét, és a következő terve valószínűleg már életszerűbb lesz.

Kérjünk hozzáértő segítséget

Ha gyermekünk nem tud dönteni, és közösen sem találtuk meg a neki való pályát, nyugodtan kérjünk segítséget. Beszéljünk a tanárokkal, az osztályfőnökkel, az iskolapszichológussal vagy keressünk fel egy pályaválasztási tanácsadót – a pedagógiai szakszolgáltatók általában nyújtanak ilyen segítséget, de akár egy független szakembert is megkereshetünk. Segítségükkel egy lépéssel máris közelebb kerülhetünk a megfelelő választáshoz.

Ne minősítsük a választását

Mindenképpen azt szeretnénk, hogy gyermekünk a családi hagyománynak megfelelően orvosi pályára lépjen? El sem tudjuk képzelni, hogy diploma nélkül kezdjen bele az önálló életbe? Ha ilyen elvárásaink vannak, könnyen elképzelhető, hogy csalódni fogunk. A mai kamasznak nem feltétlenül olyan fontos az egyetem, mint néhány évtizeddel ezelőtt nekünk volt: lehet, hogy valamilyen kreatívabb munkára vágyik, esetleg szakmát tanulna vagy már kinézett magának egy néhány nap alatt teljesíthető rendszergazda képzést.

Fontos, hogy ne nézzük le ezeket a döntéseket, hiszen a diploma sem jelent már egyenes utat a magasan ívelő karrier felé. Inkább ismerkedjünk meg az általa kinézett iskolával vagy képzéssel, nézzünk utána annak, hogy mik a bekerülés feltételei, így segíthetünk a célzott felkészülésben.

Segítsünk a tanulásban

Ha megszületett a döntés, és tudjuk, hogy milyen tantárgyakra kell nagyobb hangsúlyt fektetni, kezdődhet a felvételire való felkészülés. Ez természetesen elsősorban gyermekünk feladata, de mi is megkönnyíthetjük a helyzetét: biztosítsunk nyugodt körülményeket a tanuláshoz és adjunk egy kis felmentést a házimunka alól.

Segíthet az is, ha közösen kidolgozunk egy tanulási tervet úgy, hogy azért a pihenésre és a barátokra is maradjon idő. Segíthetünk megtalálni a legjobb tanulási módszert, kikérdezhetjük az anyagot vagy akár közösen is készülhetünk: a lényeg az, hogy találjuk meg a gyermekünknek legjobb módszert, és természetesen, hogy álljunk mögötte, motiváljuk és segítsünk önbizalmának építésében.

Ha nem tudja, mit szeretne…

Ne essünk kétségbe akkor sem, ha az érettségit követően gyermekünk még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Gondoljunk bele inkább abba, hogy nekünk milyen elképzeléseink voltak a jövőnkről 18 évesen! Vannak olyan szerencsések, akiknek soha nem volt kérdés, hogy milyen úton induljanak el, de ha nem ez a helyzet, akkor sincs semmi gond.Segítsünk az álláskeresésben, így gyermekünk tanulhat egy kis felelősséget, megismeri a valódi világot, de akár az is megtörténhet, hogy így találja meg a számára legmegfelelőbb munkalehetőséget.

Ne felejtsük el a legfontosabbat: álljunk gyermekünk mellett, segítsünk a döntés meghozatalában és támogassuk őt akár egyetemre, szakképzésre vagy rendszergazda képzésre készül, akár egyszerűen dolgozni szeretne. Bízzunk abban, hogy az elmúlt években minden fontos tudást átadtunk neki ahhoz, hogy megkezdhesse a felelősségteljes, önálló életet.

(BP Digital Group)