Lehet, hogy csak az agyad éhes?
Az elhízáshoz gyakran egy-egy apróság is elég: ha például az agyunk nem megfelelő módon reagál a csokoládéra. Amennyiben az édesség által alaphelyzetben kiváltott boldogsághormon-termelés elmarad, agyunk elégtelennek veszi a bevitt táplálékot és további élelmet követel...
Egy jó ebéd, vagy egy szelet csokoládé a legtöbb ember esetében nemcsak kellemes jóllakottság érzést vált ki, hanem a jutalmazás érzetét is kelti. Nagyon sokan vannak olyanok azonban, akik ezt a kellemes telítettségérzetet egyáltalán nem, vagy csak gyengén érzik, amelynek következményeképpen végeláthatatlan menüsorokat képesek magukba diktálni anélkül, hogy a jóllakottság érzéséig eljutnának. A következmény: túlsúlyosság, amely hosszú távon további egészségügyi problémákat válthat ki.
Az Eric Stice vezette texas-i kutatócsoport ennek a jelenségnek eredt a nyomába abban a két kísérletben, amelyben a női agy csokoládés shake-re adott reakcióit vizsgálta. Az első vizsgálatban 43 olyan 18 és 22 év közötti nő vett részt, akiknek testömeg-indexe (BMI-index) átlagosan 28,6-et tett ki. Ez azt jelentette, hogy ez a csoport némi súlyfelesleggel élte mindennapjait. A másodikban 33 tizennégy és tizennyolc év közötti lány segítette Stice munkáját. A tinédzserek BMI-indexének átlaga 24,3 – az ő esetükben tehát felesleges kilókról nem beszélhetünk.
Az amerikai tudósok kétféle innivalóval kínálták a résztvevők mindkét csoportját: csokis (tej alapú) shake-kel és egy semleges ízű folyadékkal; majd ezután egy speciális készülékkel – az úgynevezett funkcionális mágneses rezonancia elvén működő tomográffal – tették láthatóvá a kortyolgatók agyának működését és annak az anyagcsere-folyamatokra adott reakcióját.
Az eredmények elemzése után egyértelműen megállapították, hogy a csokoládés ital jóval nagyobb aktivitást eredményezett a súlyfelesleggel nem rendelkező nők agyának „jutalmazási” központjában. Arról is beszámoltak, hogy a túlsúlyosak esetében ez a működés jóval gyengébbnek bizonyult.
Több receptor – kevesebb túlsúly
A texasi orvoscsoport természetesen a jelenség okaira is kíváncsi volt, s a résztvevőket egy további tesztnek is alávetették, amikor megvizsgálták, hogy egy speciális génváltozat – az úgynevezett Taq1A1 – jelen van-e szervezetükben. Az ugyanis már korábbi kísérletekben is bebizonyosodott, hogy mindazok, akiknek ez az anyag a szervezetükben jelen van, kevesebb dopamin-receptorral rendelkeznek, azaz a boldogsághormon-termelésük csekélyebb. Stice és kollégái ezt követően egy évig követték nyomon a résztvevő nők és lányok súlyának alakulását, s az egy éves periódus után megállapították, hogy a kevesebb dopamin receptorral rendelkezők (tehát a Taq1A1 génváltozatot szervezetükben hordozók) több súlyt szedtek magukra, mint a csokoládé-fogyasztásra „normálisan” reagálók.
"Már korábban is feltételeztük, hogy a túlsúlyosak esetében kevesebb boldogsághormon szabadul fel az étkezés közben” – mondja Stice – „és valószínűleg éppen azért fogyasztanak többet, hogy az elmaradó jó érzést kompenzálják. Tanulmányunk azonban elsőként bizonyítja ezt tudományos módszerekkel.”
Az amerikai kutatók azt remélik, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megismerhessük, mi is rejlik a túlsúlyosság kialakulásának a hátterében, és hogy hatékony ellenlépéseket is tegyenek a világszerte népbetegségnek számító jelenség ellen – írja a kutatásról a "Science” című tudományos szaklap.
(Forrás: Fókuszban a Nő)
Kapcsolódó cikkek
