Úgy tűnhet, mintha a szója a mogyorós chipsektől az üdítőkig mindenben ott lenne. A szójabab növényi ösztrogéneket (fitoösztrogéneket) tartalmaz: ezeket izoflavonoknak hívjuk. Az izoflavonok közül kettő, a genistein és a daidzein a meghatározó feltételezések szerint az egészségmegőrzés szempontjából.

A szójafogyasztás egészségünk szempontjából számos területen fontos: többek között idetartozik a rák megelőzése, a szívbetegségek, a csontritkulás kockázatának és a menopauzás tüneteknek a mérséklése.

Az utóbbi tíz évben számos kutatómunkának volt a témája a szójabab.

Szívbetegségek

1999-ben engedélyezték az élelmiszergyártók számára annak feltüntetését a termékeiken, hogy a szójafehérje csökkenti a szívkoszorúér betegség kockázatát. A kutatások szerint napi 25 g szójafehérje alacsony koleszterin tartalmú/alacsony telített zsírtartalmú étrend esetén jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Ekkora mennyiségű szójafehérje ugyancsak hatékonyan csökkenti az LDL-t (a „rossz” koleszterint) abban az esetben, ha magas zsírtartalmú húsok és más ételek pótlására használják.

Csontritkulás

A másik terület, ahol sok jóval kecsegtet a szójabab, a csontok egészsége. Több tanulmány is rámutat, hogy az izoflavonokban gazdag szójakészítmények kedvezően hatnak a gerinccsontok ásványi anyag sűrűségére a pre-, ill. postmenopauzális korban levő nők esetében. Azt feltételezik, hogy az izoflavonok játsszák ebben a döntő szerepet a szójafehérjével szemben. E tanulmányok megállapítása szerint napi 80 mg vagy annál több izoflavon fejt ki jótékony hatást.

A legnagyobb hatékonyságot akkor érték el, amikor az állati fehérjét helyettesítették szójafehérjével. Ezekben az esetekben a csontok kevesebb kalciumot vontak el a szervezettől, s bizonyítható volt a kalciumveszteség mérséklődése. Ugyanakkor a vizsgálatok szűk körre terjedtek ki, s még nem állítható bizonyossággal, hogy a szója hosszú távon is védi csontjainkat. A kutatások még folynak, s hamarosan még több ismeret birtokába juthatunk.

Daganatos betegségek

Minthogy a szójában levő izoflavonok növényi ösztrogének, az emberi szervezetben az ösztrogének erősebb válfajaként fejtik ki hatásukat. A szakértők megosztottak a tekintetben, hogy a szója megakadályozza vagy elősegíti a rák kifejlődését. A genistein a nőknél csökkentheti a természetes ösztrogén termelését, csökkentve ezáltal a rák kockázatát, míg mások szerint arra serkenti az ösztrogén processzorokat, hogy rákos folyamatokat indítsanak el a mellben.

A laboratóriumi kutatások, állat- és emberkísérletek, valamint az esettanulmányok tanúsága szerint az izoflavonok hatékonyak a mell- és a prosztatarák kialakulásának a megelőzésében. A vastagbélrákkal kapcsolatos eredmények ellentmondásosak voltak. Többen úgy vélik, hogy véletlenszerű klinikai vizsgálatok sora szükséges ahhoz, hogy tisztázzuk, miképp hasznosíthatók ezek az ismeretek a rákos megbetegedések megelőzésében.

A szakemberek felhívják a rákos beteg figyelmét arra, hogy egymásnak ellentmondó tudományos nézetek léteznek a szójatermékek jótékony vagy káros hatásairól. Ajánlásuk szerint a „kis mértékben” fogyasztott szója hasznos kiegészítője lehet az egészséges, növényi alapú étrendnek, ugyanakkor ellenzik a szója nagyobb mennyiségű bevitelét tabletták, porok vagy más étrendkiegészítők formájában.

Az egész szójababszemekben a természetben előforduló izoflavonok többsége megtalálható. A szója feldolgozása során ezek az értékes összetevők egyrészt elveszhetnek, másrészt nem mindegyik élelmiszergyártó tünteti fel termékein, hogy milyen izoflavonokat tartalmaznak. Az alábbi táblázat segít eligazodni, hogy mennyi fehérje és izoflavon van a szójakészítményekben:

Csekély mennyiségű szója fogyasztása esetén a napi szójafehérje bevitelt napi 25-30 grammra becsülik. Ne térj át teljes értékű szójaétrendre, mivel nem tudni, mekkora az a mennyiség, amely már káros lehet. Egy adag szójaételnek 9-14 gramm szójafehérjét és 20-35 milligramm izoflavont kell tartalmaznia. (Az élelmiszergyártók többnyire feltüntetik ezt.)

Az olyan készételek, mint a vegahamburger, másféle fehérjéket is tartalmazhatnak, például búzaglutént vagy babot, ezért a tápanyagösszetételben szereplő fehérje nem csupán szójafehérjét jelenthet. Ellenőrizd az összetevőket, hogy megbizonyosodj róla, mit is tartalmaznak.

(KamaszPanasz - Ő.B.)

Kapcsolódó cikkek

• A vegetáriánus étrend hatásai
• Sportolók étrendje - a jobb eredmény érdekében
• A tíz legegészségesebb élelmiszer
• A vegetáriánus étkezés hátrányai
• Szójás-narancsos rizsdesszert
• Szója ételek és egészség