Sokat hallani mostanság a nyers diétáról, ami egy olyan módszer, aminek során csak nyers zöldségeket, gyümölcsöket, különféle csírákat fogyaszt az ember, és kizárólag tisztított vizet iszik hozzá. Az így étkező emberek azt állítják, hogy több energiájuk van, egészségesebbnek érzik magukat, és jobban néznek ki. De mennyire biztonságos és egészséges is ez?

Az ember az egyetlen élőlény, aki megfőzi a táplálékát. Egyesek azt állítják, hogy a főzés által biztosított magasabb szintű táplálkozás tette lehetővé agyunknak azt, hogy a jelenlegi komplexitását elérje. Mások viszont úgy hiszik, 40.000 évvel ezelőtt élő őseink nagy visszalépést tettek az első főtt étel elfogyasztásával. Szerintük ez vezetett a későbbi drasztikus romláshoz az emberi táplálkozásban, a gyorsétkezdékhez, a szívbetegségekhez és az ehhez kapcsolódó egészségügyi problémákhoz.

Azok, akik az említett nyers diétát követik, azaz mindenféle főzés nélkül fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöket, növényi csírákat, olajos magvakat, gabonaféléket, és babot, többféle jótékony hatást tapasztalhatnak. Ilyenek például a megnövekedett energia, fiatalosabb bőr, jobb emésztés, súlycsökkenés és a különféle szívbetegségek kialakulási esélyének csökkenése.

Ugyanakkor legalább ekkora azoknak a tábora, akik letargiával, éhséggel, fázással, és különféle vitaminok és ásványi anyagok hiányával küzdöttek a diéta során. Sok az ellene és a mellette szóló érv, mint általában minden ilyen étrendnél. A legfontosabb az, hogy megtaláld mik azok a táplálkozási szokások, amik a legjobban megfelelnek a testednek, az életvitelednek, a lakhelyed éghajlatának, valamint a tápanyagszükségleteidnek, amik persze gyakran változnak életed során.

A diéta lényege

Nem szabad az ételeket 48 C fok fölé melegíteni, mert az elmélet szerint az enzimek épen maradása elősegíti a tápanyagok felszívódását. A hagyományosan főtt ételeket, mint a különféle gabonafélék és hüvelyes termésűek inkább áztatással és zsíráztatással készítjük el. Ezek az eljárások megőrzik a növények enzimeinek stabilitását, a protein, vitamin és természetes zsírtartalmukat, valamint könnyen emészthetőek lesznek.

A gyümölcsöket és zöldségeket ki is száríthatjuk, ezzel sütemény és kenyérféleségeket készíthetünk belőlük. Természetesen le is darálhatjuk őket egy meleg (48 fok alatti) levesnek vagy turmixnak. Mivel ez a diéta nagyrészt gyümölcsökből, zöldségekből, olajos magvakból, babból és egyéb hüvelyesekből, tengeri algából, friss levekből és tisztított vízből áll, ezért kevesebb telített és telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint a tipikus nyugati étrend.

A nyers ételekből álló étrend magas rost, kálium, magnézium, folsav és hasznos növényi vegyületek tartalmával járul hozzá testünk egészségéhez.

Lúgosító ételek

Egy másik előny, amit a diéta mellett állók hangoztatnak, hogy lúgosító hatással van a vérre. Minél több lúgot tartalmaz az emberi vér, annál több oxigént tud felvenni. Minél több oxigént tartalmaz a vérünk, annál jobban érezzük magunkat. Ha nem jut elég oxigén a vérkeringésünkbe, fáradtnak érezzük magunkat, visszaesik az emésztés, különféle fájdalmakat észlelhetünk, de hosszútávon olyan súlyos problémák is kialakulhatnak mint a rák, szívbetegségek, köszvény és gombás fertőzés.

A leginkább lúgosító ételek a sötétzöld zöldség- és gyümölcsfélék. Ilyen például a kelkáposzta, a leveles fehérrépa, a görögdinnye, az avokádó, az uborka, az éretlen kókuszdió, továbbá az olyan fűszerféleségek mint a búzafű, a petrezselyem, a bazsalikom, a koriander, a cayenne bors, a gyömbér, valamint a lucerna és a mongbab csírája.

Savasító ételek

A lúgosító ételek ellentétei a savasító ételek, amik főleg a cukrok, a kávé, a tea, állati származékok, finomliszt, és hasonló feldolgozott ételek, mint a búzából készült és egyéb sült termékek, telített és telítetlen zsírok. Egyesek úgy vélik, hogy a stressz és a környezetben lévő toxinok is savasságot idéznek elő a vérben.

Egy egyszerű módja annak, hogy megállapítsuk vérünk pH értékét az, hogyha vásárlunk egy pH tesztcsíkot valamelyik reform élelmiszerboltban. Ez a vizeletünkből képes kimutatni azt, hogy savas vagy lúgos-e a vérünk. Míg a nyers diéta pártolói teljesen meg vannak győződve annak maximálisan kedvező élettani hatásairól, szinte alig vannak valódi, populáció alapú tudományos kutatások ezzel kapcsolatban.

Ellenérvek

A kritikusok azzal érvelnek, hogy a test minden szükséges enzimet előállít a tápanyagok megemésztéséhez és elraktározásához. Az igaz, hogy némi ásványi anyag és vitamin elvész a főzés során, de ezen felül nincs semmi különösebb hátulütője ennek az eljárásnak önmagában. Tulajdonképpen az így elkészített étel fehérjéit könnyebben lebontja a szervezet és bizonyos tápanyagok egyszerűbben hozzáférhetőek lesznek számára. A főzés ugyanakkor segít elpusztítani a baktériumokat és megelőzhet bizonyos, az ételen keresztül terjedő betegségeket.

Az étrendet más kritikusai azzal támadják, hogy kevés kalciumot, vasat, fehérjét és B12 vitamint tartalmaz. Éppen ezért a kizárólag nyers ételeket fogyasztóknak célszerű B12 és D-vitamint külön készítményben bevinni a szervezetbe, valamint olyan gyógynövényes teákat fogyasztani, mint a málnalevél- vagy csalántea, hogy elegendő vassal és kalciummal lássák el a testüket. Megfelelő mennyiségű babcsíra és különféle magvak fogyasztása biztosítja a kellő fehérjebevitelt is.

Mellákhatások, ellenjavallatok

A diéta megkezdésénél számítani lehet időközönkénti hányingerre, fejfájásra, és bizonyos ételek után megnövekedett vágyakozásra. Ezek a test méregtelenítésének jelei. Ilyen tünetek főleg akkor jelentkeznek, ha az ember étrendje gazdag volt húsban, cukorban és koffeinben. Idővel (és sok víz fogyasztásával) ezek a kellemetlenségek elmúlnak.

A kizárólagosan nyers ételek fogyasztása nem ajánlott terhes- és szoptató nők, csecsemők, fiatal gyerekek, vérszegénységgel vagy csontritkulással küszködők, és hideg éghajlaton élők számára. Természetesen ők is nyugodtan beépíthetik a nyers ételek fogyasztását az amúgy átlagos étkezési szokásaikba. Mint minden étkezési tervnél, ennél is számottevő energiára, időre, racionális gondolkodásra és elkötelezettségre lesz szükségünk ahhoz, egészséges és kiegyensúlyozott életvitelt folytathassunk nyers étel fogyasztóként.

Mint minden diéta, ez sem felel meg mindenkinek. Nem létezik olyan, hogy valami mindenkire jó hatással van, sőt, valószínűleg olyan sem, amelyik egy embernek huzamosabb ideig jól szolgál.

Keresd fel háziorvosodat, ugyanis ő tud segítséget nyújtani a megfelelő szakértő megtalálásában, ha szeretnéd kipróbálni. Megvizsgálhatod, mivel jár egy ilyen diéta követése, milyen élettani hatásai vannak rád nézve, és mik az elkerülendő buktatói.

A végén úgyis neked kell majd eldöntened, hogy jól esik-e hetente egy napot, havonta egy hetet, évente egy hónapot vagy csak néhány alkalmat az említett táplálkozási terv szerint végigenni.

(KamaszPanasz)