A szójáról hol jót, hol rosszat hallunk. Van, aki esküszik rá és van, aki ki nem állhatja és olyan is akad, aki azt sem tudja mikor és miben eszi meg a szóját. Mint mindenben a szójafogyasztásban is a mértékletesség a lényeg!

Az „arany középúton” kell megmaradni. A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez sorolják egyes táplálkozási tanácsadók, amelyek az egészségére valamit is adó nők és férfiak étlapjáról sem hiányozhatnak. Bár az európai szója-fogyasztás hazánkban még messze elmarad az ázsiaitól, a tendencia egyértelmű növekedést mutat az időszakos szójával kapcsolatos negatív hírek ellenére is.

Mi a szója? Maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és a többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén. Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és nem mellesleg egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne.

Milyen formában fogyasztjuk a szóját? A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamassza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.

Kávét sokan isznak kizárólag szójatejjel, bolognait csinálnak szójakockából. Joghurtokat, kakaós készítményeket is készítenek szójababból. A szója lehet a húst helyettesítő fehérjeforrás azok számára, akik vegetáriánusok!

A szója fogyasztásának ismert egészségügyi előnyei.

1. Nem hizlalnak a szója alapú élelmiszerek, viszont laktatnak.

2. A szójafogyasztás csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Segít csökkenteni az LDL-koleszterint ("rossz" koleszterin), de sajnos nem mindenkinél. Az eddigi kutatások azt mutatták ugyanis, hogy a szója csak azon emberek koleszterinszintjét csökkenti, akik szervezete képes azt az ösztrogénhez hasonló equol nevű összetevővé átalakítani.

3. A rákmegelőzésben is nagy szerepe van. A szója másodlagos növényi anyagokat - úgynevezett izoflavonokat - tartalmaz, amelyről állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy a daganatos megbetegedés kialakulását gátolják. A kísérletek azonban másra is rámutattak: bizonyos körülmények között, ezzel éppen ellentétes - tehát rákkeltő - hatást is produkálhatnak (a hormonfüggő rákos megbetegedések kialakulásának kockázata, a hosszú távú és nagy mennyiségű szója fogyasztással tovább nőhet).

4. A csontritkulás megelőzésében is segítségre van a szója. Hogyan? A szójaprotein segíti a kalcium beépülését a csontokba.

5. A szója flavonoid és lignán vegyületei a hormonhiány okozta hőhullámokat csökkentik, és a menopauzában fenyegető csontritkulás elleni hatékonyságukról is közlemények tanúskodnak. Az érfalak védelmével, valamint a koleszterin-anyagcsere pozitív irányú megváltoztatásával gátolják az atherosclerosis kialakulását, ami nemcsak szívinfarktust, hanem a perifériás végtagartériák mozgáskorlátozottsághoz és/vagy végtagvesztéshez vezető szűkületét is okozhatja.

6. A szója és a lenmag közismerten magas rosttartalma rendszeres fogyasztás esetén a vastagbélrák kifejlődését is gátolja.

(hotdog.hu)