Pontosan odafigyelsz arra, mennyi kalóriát juttatsz a szervezetedbe, a zsírmentes és alacsony szénhidráttartalmú étkezésre, mégsem fogysz? A jelenségben az adalékanyagok a ludasak, amelyekre kevésbé figyelünk oda.

Bebizonyosodott, hogy hiába próbálsz mindent megtenni azért, hogy megszabadulj felesleges zsírpárnáidtól, számos, a mindennapi ételünkben rejtőző adalékanyag gondoskodik arról, hogy agyadat összezavarva kudarcba fulladjon fogyókúrád. Ahogy a legtöbb esetben, a diéta során is fejben dőlnek el a dolgok.

Mellékhatás: éhségérzet

Az élelmiszerekben megtalálható adalékanyagokat ízfokozó és állományjavító hatásuk miatt adagolják táplálékunkba, mellékhatásként a legtöbb esetben ezek tehetők felelőssé azért, hogy agyunk összezavarodik, és éhséget érez még akkor is, amikor gyomrunkban már több száz kalória landolt. Bizonyos agyi központok olyan jelzést küldenek szét szervezetünkben, amelyek a szervezet „alul-ellátottságáról” szólnak, s mi ennek az „S.O.S.”- jelzésnek bedől ve egyre csak eszünk és eszünk.

Az agyunkat összezavaró adalékok közé tartozik a glutamát, az aromák, az alumínium, az édesítő- és a lágyítószerek. Az említett anyagok egyszerűen átverik szervezetünket és összekavarják annak étvágyszabályozását. A készételek fogyasztásával pedig korlátlanul tömjük magunkba ezeket az ártalmas adalékokat, s ez a felelős azért, hogy végeláthatatlan túlsúly spirálba kerülünk.

Fejben dől el

Amíg agyunk az ellátottságot érzékeli, nem küld jelzést éhségérzetről. Ezt számos tényező – így az alkohol, a tévé és a nem megfelelő minőségű ételek – befolyásolhatják. Az energiaellátás minőségéről is jelzéseket adó szerv ugyanis először a saját tevékenységéhez szükséges energiát veszi fel a táplálékból glükóz formájában, a többi szerv csak ezután következhet.

Az elmélet szerint tehát, ha ez a mechanizmus megsérül és az energia először a többi szervhez jut el, agyunk folyamatos éhséget érez, amire a természetesnek vehető reakció az, ha további táplálékot veszünk magunkhoz. A rendszer rossz működése vezet tehát a túlsúly kialakulásához, hiszen a nem valós jelek alapján a szükségesnél jóval több energiát erőszakol ki magának szervezetünk.

Egyéb kockázati tényezők

Az adalékok mellett ugyanakkor számos olyan tényező van, amely hasonlóan rossz működésre, nem valós jelek kibocsátására késztethetik agyunkat. Ide tartoznak például a daganatos agyi megbetegedések, génproblémák, traumák, a krónikus pszichoszociális stressz, de a sajnos sok esetben tapasztalható magányosság, munkanélküliség is.

Mindezekhez alkoholfogyasztás, túl sok tévénézés, vagy a nem megfelelő alvási szokások társulhatnak és ebből már egyenesen következik is a súlyfelesleg.

Számos adalékanyag azt a hamis jelzést küldi, hogy agyunk energiával való ellátottsága megfelelő, holott ez nem egyezik meg a valósággal. Amikor pedig szervezetünk a félrevezetésre feleszmél, farkasétvággyal és hihetetlen mennyiségű táplálékbevitellel reagál.

Célkeresztben az édesítőszerek

Az édesítőszerek és közvetett hatásaik számos kutatás középpontjában állnak. Állatokon elvégzett kísérletek bebizonyították, hogy a szacharint fogyasztott példányok esetében az édesítőszer elfogyasztását ellenállhatatlan éhségérzet követte.

Az érdekes jelenség hátterében az rejlik, hogy a szájban lévő szenzorok az édes íz észlelése után azt a jelzést továbbítják agyunk felé, hogy energia bevitel következik. Agyunk a táplálék befogadására és feldolgozására aktivizálja a szervezetet: beindulnak az anyagcsere folyamatai, inzulin termelődik, de „csalódnia kell”, hiszen az édesítőszerben nincs igazi energia, s a szervezet másfajta táplálékot követelve farkasétvággyal reagál. Szervezetünk hasonló válaszokat ad a majd minden készételben megtalálható glutamát esetében is.

Miért van még egyáltalán arányos testalkatú ember a Földön, hiszen készételeket majd’ mindenki fogyaszt és az adalékanyagokat sem lehet kedvünk szerint a tányér szélére kitúrni – tehető fel a kérdés. A válasz kézen fekvő: az ő esetükben az önkényesen működő agy még mindig jól teljesít, és az adalékokat ’bekalkulálva’ megfelelően szabályozza az energiaelosztást.

A többieknek pedig nem marad más: készételek helyett irány a konyha és a főzőcske friss, manipulálatlan alapanyagokból. Ha ezt a kellő mennyiségű testmozgással kombinálod, nem csak a csinos, arányos alak garantált, hanem a nem kívánt feleslegtől is megszabadulhatsz.

Amit jó kerülni

A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány terméket, amelyben az adalékok „paradicsomi” állapotát figyelhetjük meg:

• Instant levesek (brokkoli krém-, spárgakrém- és hagymaleves): minimális zöldség, sok ízfokozó
• Cappuccino-por: Mesterséges aroma, ízfokozó és édesítőszer a maximális íz érdekében
• Chips: burgonyapor és közel 20 féle (!)adalékanyag
• Üveges bolognai-szósz: itt is ugyanaz a dal szól: a keverőpultnál Dj Kémia, húsnak nyoma sincs
• Fahéjas gabonapehely: az E-jelzésű adalékok óriási tárháza a gyerekek „tökéletes” reggelijéhez!?

(Forrás: Fókuszban a Nő)