Mit jelent a környezettudatos táplálkozás?
Globális felmelegedés, ózonréteg ritkulás, édesvizek, világtengerek szennyezése, az élővilág diverzitásának csökkenése - csak néhány a környezetet károsan befolyásoló folyamatok közül. Az emberi tevékenységek hatással vannak Földünk összetett környezeti rendszerének egyensúlyára.
Minden, amivel ez az egyensúly fenntartható, vagy helyrehozható, hozzájárul az emberiség hosszútávú jövőjének megteremtéséhez. Van, aki bár egyetért a környezet védelmének fontosságával, érdemben mégsem tesz érte semmit.
… és Te? Mennyire vagy környezettudatos?
A környezettudatosság lényege, hogy tudatosan olyan életmódot folytass amellyel véded, óvod a szűkebb-tágabb környezeted - és ezáltal a Föld - természeti kincseit. Hosszú távon gondolkodva felelősséget vállalsz, és egyéni döntéseiddel, tetteiddel hozzájárulsz a természeti környezet fenntartásához.
A környezettudatosság és a táplálkozás összefügg?
Igen, hiszen az ételek, amelyeket megeszel nemcsak az egészségi állapotodra vannak jelentős hatással, hanem a környezetedre is. Neked sem ismeretlen az ökológiai lábnyom kifejezés. Ez a „lábnyom” mutatja meg, mekkora terület az, amelyet egy-egy egyén a környezetéből felhasznál a fennmaradáshoz. Ennek a nagysága számtalan tényezőből áll össze, ezek közül a legalapvetőbb az étkezés, és az élelmiszerek előállítása során keletkező környezeti károk:
- az elfogyasztott növényi és állati termékek a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból, de végső soron a termőföldről származnak. Az intenzív gazdálkodással összefüggő túlzott talajművelés termőtalaj-veszteséghez, erózióhoz vezet,
- a termelés során felhasznált kémiai anyagok, növényvédő szerek állandó veszélyt jelentenek a növényekre, az állatokra, és a táplálékláncon keresztül az emberre is.
- az állattenyésztés is környezeti károk sorát okozza. Az életszínvonal növekedésével együtt a húsfogyasztás mértéke is nő - a kereslet megnövekedése pedig nagyobb előállítási hozamok elérésére sarkallják a termelőüzemeket visszafordíthatatlan környezeti károkat okozva (túllegeltetés, trágya szennyezés).
- gondot okoz egyes gázok természetes üvegházhatásra gyakorolt negatív hatása is. Az atmoszférában fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a WHO a világ egyre növekvő szarvasmarha-állományát jelölte meg felelősnek - az állattartó ágazat felelős az összes ember-okozta metán 37%-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), amit főleg a kérődző emlősök (szarvasmarha és birka) emésztőrendszere állít elő, és az ammónia 64%-áért, ami nagymértékben hozzájárul a savas esőhöz.
- problémát jelent az a hatalmas energiaigény is, amelyet az intenzív mezőgazdaság, főképp az állattenyésztés és az élelmiszeripar által előállított termékek túlzott mértékű feldolgozottsága követel, és még nem is említettük a levegőszennyezést, a szállítási-, tárolási-, és csomagolási feladatok környezetkárosító hatásait.
Mit tehetsz Te, ha környezettudatosan szeretnél táplálkozni?
- Vásárolj szezonális-helyi termékeket! A helyi szezonális élelem egyrészt egészségesebb, vitamindúsabb és jó eséllyel kevesebb vegyszert is tartalmaz az importból származó társaival szemben, másrészt nem kell több ezer kilométert “utaznia” sem, hogy az asztalodra kerüljön. Valódi, értékes táplálékhoz juthatsz, miközben vásárlásoddal segíted a helyi gazdaság felélénkitését. Vásárolj közvetlenül a háztáji gazdaságokból, vagy a termelőtől a helyi piacon, vagy járj biopiacra - ez garancia lehet arra, hogy környezetbarát és etikus módszerekkel megtermelt élelmiszer kerüljön az asztalra.
- Csökkentsd az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását - például iktass be hetente egy-két húsmentes napot - de ügyelj a megfelelő fehérjefogyasztásra
- Étkezz változatosan: térj át egy fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb étrendre – a cukrok, a zsiradékok és a hús túlfogyasztása nélkül - de kerüld a szélsőségeket.
- Előre feldolgozott élelmiszerek helyett válassz friss élelmiszerekből készült ételeket, így elkerülheted, a szervezetedet megterhelő adalékanyagok, színezékek, állományjavítók fogyasztását.
- Edd nyersen - a nyers zöldségek és gyümölcsök gazdagabbak mind nyomelemekben, ásványi anyagokban és vitaminokban, mind rostokban. Nem csak a főzésre és sütésre használt energiát takarítod meg ezzel, hanem laktató és egészséges ételeket is ehetsz.
- Ne pazarolj - az élelmiszer-pazarlás a fejlődő országokban a silány tárolás és a szállítás során keletkező veszteségekből ered; mig nálunk a pazarló fogyasztásból. A pazarlásnak nagyobb a környezeti hatása, mert a kidobott élelmiszer már az előkészítés, feldolgozás, csomagolás, szállítás során sok erőforrást igényelt. Mindig csak annyi élelmiszert vásárolj, amennyi elfogy: világszerte 1 milliárd ember éhezik, miközben a megtermelt élelmiszer harmada a szemétbe kerül.
- Fedezd fel újra az elfeledett zöldség- és gyümölcsféléket: burgonya helyett próbáld ki a csicsókát, málna helyett a somot stb.
- Válassz környezettudatos csomagolású termékeket - lehetőség szerint kerüld a csomagolt,többszörösen csomagolt termékeket, PET-palackos italokat, és ne használj nejlonszatyrokat.
A napfény hatására az ásványolaj alapú polietilénből készült műanyag "szétforgácsolódik", mérgező petro-polymerekké válik, amely a vízi utakon keresztül bejut a talajba, mérgezve azt is, majd végül bekerül a táplálékláncba is.
Az emberi tevékenységek hatással vannak Földünk összetett környezeti rendszerének egyensúlyára - tenned kell azért, hogy ez az egyensúly helyreálljon.
A táplálkozáson kívül pedig nem árt odafigyelni a szelektív hulladékgyűjtésre, a nejlonzacskók csökkentésére azáltal, hogy vásárlásnál viszel magaddal szatyrot, illetve a minél kevesebb hulladék termelésére, ami a pazarlásból adódik.
(Szerző: Faar Ida, újságíró)
Felhasznált irodalom:
