Az antibiotikumos kezelés ugyan sok esetben hatásos, ám van egy kellemetlen mellékhatása: felboríthatja a bélflórát, amely az immunrendszert és az emésztőszerveket is próbára teszi. Lássuk, mit kell erről tudnod!

Mikor kaphatsz antibiotikumot?

Fertőző betegségek esetén a kezelést megelőző orvosi vizsgálatoknak ki kell derítenie, hogy a panaszokért milyen mikroba a felelős: baktérium, vírus, esetleg parazita. Ha a betegség kialakulásáért bakteriális fertőzés okolható, az orvosod antibiotikumok szedését rendeli el. Vírus vagy parazita esetén az antibiotikum felesleges lenne, így ezekben az esetekben más kezelésre számíthatsz.

Az antibiotikumok válogatás nélkül pusztítják a baktériumokat, pedig – fertőzés esetén – a szervezetedben a betegséget okozó és a jótékony hatású baktériumok együtt vannak jelen. A hasznos baktériumok aktivitása nagyon fontos - többek között - a kiegyensúlyozott emésztés szempontjából.

Milyen tünetek jelzik a bélflóra sérülését?

Ha az elfogyasztott ennivaló nem bomlik le teljesen, bűzös gázok keletkeznek a belekben, amely kellemetlen szájszag formájában nyilvánul meg. A bélflóra elégtelen működése miatt kialakulhat további kezeléseket igénylő szájpenész, vagyis fehér foltokat lehet látni például a szájpadlásodon vagy az ínyeden.

Az antibiotikumok mellékhatása miatt a bélrendszered gyakran reagál hasmenéssel. A széklet folyós, nyákos állagú lesz. A gyakori székletürítés során jelentős folyadék is távozik a szervezetedből, ezért ilyenkor az egyik legfontosabb teendő, hogy sokat igyál. Ha a beteg nem képes inni, túl gyenge, a nyálkahártyája nagyon száraz és nincs vizelete, azonnal orvoshoz kell vinni.

Mi lehet a megoldás?

Nemcsak betegség esetén, hanem azt megelőzően vagy azt követően is ajánlott probiotikus készítményeket szedned. A probiotikumok segítenek a bélflóra működésének hatékonyságát növelni, és ezáltal az antibiotikumok mellékhatását csökkenteni.

(KamaszPanasz)