A védőoltások segítségével napjainkban 26 fertőző betegség esetén az orvostudomány képes megakadályozni, hogy a megfertőződött személynél kialakuljon az adott betegség. Ma már a múlt tragikus emlékei közé tartozik az, hogy bizonyos gyerekkori fertőző kórok (infekciók) halálos áldozatokat szedjenek.

Egyre gyakrabban van mód súlyos szövődmények kivédésére. Az említett eredményekre hivatkozással nem lehet elégszer hangsúlyozni annak fontosságát, hogy gyerekek és szüleik egyaránt tisztában legyenek a védőoltások (vakcinációs programok) jelentőségével, kihagyhatatlan voltával. Mikor volna időszerű ezt megismételni, ha nem egy éppen most is zajló világjárvány idején.

Napjainkban több területen beszélhetünk népességi szintű átoltottságról (arról az állapotról, amikor nagyon sokan részesültek az oltások, a vakcinák adta védelemben) – hiszen a védőoltási programokban a gyerekek nagy részét (néhol több mint 98%-át) beoltják – sorolja a napjainkra kiható pozitív fejleményeket dr. Büdi Lilla (Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika).

Mivel magas a gyerekek átoltottsága, felnőtt korban általában csak emlékeztető oltásra van szükség

Amúgy pedig azokat a felnőtteket kell beoltani, akik egzotikus helyre utazva olyan betegséggel fertőződhetnek, ami ellen hazánkban nem szoktak injekcióval védekezni. A beoltandó felnőttek között említhetők, akik munkavégzésük során fertőződhetnek, mert például víruslaborban vagy szennyvízcsatornában dolgoznak. Az oltással védendők legnagyobb csoportjába az idősek (65 felettiek), a krónikus-, az autoimmun-betegek, vagy a csökkent védekezőképességűek tartoznak.

A lakosság 5-15 százaléka általános világadat szerint minden évben megkapja az aktuális (a szezonális) koronavírus okozta influenzát – az ennek következtében kialakuló súlyos alsó légúti fertőzés pedig 4 millió beteg halálát idézi elő évente. Mivel a vírus gyorsan változik, ezért, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott törzsek ellen javasolt védőoltást adni. Lehetőleg minden idősnek, várandósnak, krónikus alapbetegségben szenvedőnek. Az úgynevezett fészek- vagy nyájimmunitás elérésével súlyos szövődményeket lehet megelőzni.

Dr. Büdi az influenzához hasonlóan ugyancsak fontosnak mondja a tuberkulózis ellen nyújtandó védelmet. Csaknem 10 és fél millió tébécé-fertőzés és mintegy másfél millió tbc-s haláleset szerepelt a 2015-ös világstatisztikában. A WHO megfogalmazása szerint ez az adat különösen annak tudatában lesújtó, hogy oltási (immunizációs) programmal meg lehetett volna előzni ezt a veszteséget. Sokan tévesen gondolják úgy, hogy a tuberkulózis ma már a múlté. A tüdőgyógyász doktornő szerint még az sem valószínű, hogy a 21. század végéig sikerül teljesen felszámolni. A WHO 2014-es becslései szerint előző évben mintegy 9 milliónyi tbc-fertőzött között 480 ezren az egyre nagyobb fenyegetést jelentő, a gyógyszeres kezelésre nem reagáló (úgynevezett multirezisztens) típust „kapták el”. Ennek egyik oka lehet az, hogy olykor túlzottan sok antibiotikumot használnak. Az olykor indokolatlanul felírt, vagy egyéni döntés alapján beszedett (gyakran fölöslegesen, mert bakteriális fertőzés esetén „bekapott”) gyógyszer hozta létre ezt a szinte kezelhetetlen helyzetet. Amikor a korábban mindig jól bevált antibiotikum már nem hat, ezért az orvosoknak újabb és újabb gyógyszerrel kell megpróbálni kezelni adott betegséget. Orvos-szakmai feladat ebben a helyzetben tenni valamit – például azt, hogy már a gyerekeket, fiatalokat be kell vonni az ilyen helyzetek elkerülésébe – növelve egészségértésüket, egészségtudatosságukat.

Mit jelent az immunizáció?

Fogalmakat sorol Büdi doktornő, miután leszögezi, hogy az immunizáció a fertőző kórokkal szembeni védetté tevést (válást) jelenti. Ennek különféle módjai vannak: aktív védőoltás, mesterségesen inaktivált, elölt, élő gyengített védőoltás, vagy olyan vakcina, amiben a kórokozó bizonyos része szerepel. Újdonság a géntechnológiai módszerrel előállított mRNS vakcina – minderről manapság a kamaszok is sokat hallanak. Arról is, hogy ilyen esetekben, miközben nem kell a betegség súlyos következményeivel számolni, a szervezetben kialakul a védekező memória a bejuttatott kórokozó ellen. – Az immunizáció során úgynevezett passzív módon keletkeznek ellenanyagok a szervezetben, de létezik „természetes mód” is. Az anyában lévő védettséget a méhlepényen keresztül megkapja a magzat, születése után pedig az anyatej közvetítésével – 2 éves korig – szerez védelmet a kisgyerek.

A védőoltás célja tehát egyfelől a múltban járványosan terjedő kórok, (pl. a kanyaró, a szamárköhögés, a tébécé) illetve a napjainkban is a világot sújtó kórok visszaszorítása. Fontos még az egészségmegőrzés a jelenben, a partnerek között, kisebb közösségeken belül átadható betegségek (HPV, méhnyakrák, májrák, hepatitsz B) esélyének csökkentése, kiírtása. Erről immár a fiúk számára is lehetővé tett iskolai HPV oltások alkalmával hallanak a diákok.

A visszatérő légúti fertőzések megelőzésére, az immunrendszer erősítésére szolgál – az egy vagy több törzshöz tartozó (1-2 komponensű) különféle baktériumokból készített úgynevezett bakteriális kivonat. Ez a szervezet számára figyelmeztető jelzés, az immunrendszer nem sajátos (specifikus), a légúti infekció megelőzésére szolgáló újra-mozgósítása (reaktiválása).

És a koronavírus

Érthető okokból napjainkban a legtöbb szó az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) által okozott fertőzésről esik, jegyzi meg dr. Büdi Lilla, s hozzáteszi: „bár a közeli hetekben, hónapokban rendelkezésre állnak a COVID-19 kialakulásának megelőzésére szolgáló vakcinák, ám azt nem tudjuk, hogy milyen és meddig tartó lesz az immunitás. Sok minden az oltási programok nyomán fog kiderülni. Például, hogy mennyi idő, míg kialakul a védettség, milyen esetekben, mennyire hatékony. Kérdés, hogy a fertőzés terjedését mennyire lassítja, illetve, hogy az idősek elgyengült immunrendszere hogyan reagál. De remények szerint, a tudósok várakozásának megfelelően, a súlyos tüneteket a vakcinák meg fogják előzni.” Azonban ebben az időszakban sem szabad megfeledkeznünk a többi légúti betegségről. „Az influenza szezon ugyanúgy beköszönt, ha a maszkhasználat és távolságtartás miatt nem is okoz olyan magas számban megbetegedést. Mintha a déli féltekén idén elmaradni látszódott volna ez a szezonális betegség, mégis tudatában kell lennünk, hogy a világjárványt okozó új típusú vírus mellett velünk maradtak a hagyományos légúti kórokozók is. Feltétlenül érdemes tehát a fertőző betegségek elleni vakcinák mellett, a felülfertőződést megakadályozó, bakteriális kivonatokkal is védekezni” – hívja fel a fiatalok figyelmét is a teendőkre a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyásza.

(Szerző - Fazekas Erzsébet)