Többen fordulnak az internethez egészségügyi információkért, mint gondolnád. Számos tanulmány szerint a felnőttek 81,5%-a keres az interneten, amikor aggályai vannak az egészségével kapcsolatban. Míg egyesek az információkat arra használják, hogy a megfelelő ellátáshoz irányítsák őket, mások öndiagnózisra és öngyógyításra.

Ezzel az a probléma, hogy az online források minősége drámaian változó. Még a Wikipédiát, a világ legnagyobb és legolvasottabb referenciaforrását is gyakran idézik az egészségügyi tartalom pontatlansága ellenére. Egyes online források, különösen a közösségi médiában találhatók pedig egyenesen félrevezetőek lehetnek.

Ezen túlmenően, még egy képzett klinikus számára is nehéz vagy lehetetlen lehet számos betegség diagnosztizálása pusztán a tünetek alapján. Ha egy állapot súlyos, a téves diagnózis súlyos következményekkel járhat.

Milyen kockázatokkal jár az öndiagnózis?

Rengeteg orvosi információ található az interneten, ezek egy része hiteles, és néhány nem. Még ha egy weboldal pontos is, az orvosi végzettséggel nem rendelkezők könnyen félreértelmezhetik azt.

Az online információk öndiagnózishoz való felhasználása számos aggodalomra ad okot, amelyek nem utolsósorban a következőket foglalják magukban:

• Túlságosan meggyőződsz: Az olvasottak alapján meggyőződhetsz arról, hogy bizonyos betegséged van, és nem keresel fel egy orvost.
• Felesleges ijesztgetés: Könnyen ragaszkodhatsz a legrosszabb forgatókönyvhöz, amikor olyan tüneteket észlelsz, amelyek aggasztóak. Ez indokolatlan szorongáshoz vezethet.
• Felesleges vizsgálatok: Ha leteszed a voksod egy, az interneten keresztül felállított diagnózis mellett, ragaszkodhatsz olyan vizsgálatokhoz, amelyekre nincs szükséged időt és pénzt pazarolva.
• Megbízhatatlan források: Az, hogy egy webhely megbízhatónak tűnik, még nem jelenti azt, hogy az is. Ez téves következtetések levonásához vezethet.
• Veszélyes kezelések: Egy feltételezett állapot kiegészítőkkel, gyógynövényekkel vagy más alternatív gyógyszerekkel történő kezelése mellékhatásokhoz, kölcsönhatásokhoz és előre nem látható toxicitásokhoz vezethet.

Hány ember diagnosztizálja magát mentális betegséggel a neten?

Az emberek nemcsak a testi betegségek kutatására használják az internetet, hanem a mentális betegségekre is. És bizonyos esetekben a mentális állapot (például a bipoláris zavar) tüneteinek megismerése arra késztette őket, hogy diagnózist és kezelést kérjenek. Ez különösen igaz a 15 és 35 év közötti fiatalokra.

Mások pedig felismerhetnek bizonyos mentális egészségügyi tüneteket, és kezelés nélkül diagnosztizálják magukat. Ezzel az a probléma, hogy nagy valószínűséggel tévednek.

Az Indiana Egyetem 2023-as tanulmánya szerint, amelyben 2237 főiskolai hallgató vett részt, azok, akik maguk diagnosztizálták saját magukat depresszióval, szociális szorongásos zavarral, agorafóbiával, pánikbetegséggel és általános szorongásos zavarral, 5-11-szer nagyobb valószínűséggel tévedtek.

A tizenévesek, a közösségi média és az öndiagnózis

Bármennyire is hatékony eszköz a közösségi média, természeténél fogva kockázatot jelent az egészségügyi információkat keresők számára. A fő probléma az, hogy a közösségi média felhasználói leszoknak arról, hogy részletes információkat szerezzenek.

A megbízható fogyasztói egészségügyi oldalak általában tömörek, de nem vágnak bele és ne ugorják át a létfontosságú információkat. Az olyan webhelyek, mint az Instagram, a TikTok és az X nem adnak pontos és részletes tájékoztatást.

Mivel a serdülők és a tinédzserek befolyásolható korban vannak, téves információk áldozatává válhatnak. A Canadian Journal of Psychiatry 2022-es tanulmánya a TikTok oldalra feltöltött 100 legnépszerűbb ADHD-videó 52%-át félrevezetőnek minősítette és csak 21%-át tartotta hasznosnak.

Hogyan használjuk az online információkat felelősségteljesen?

Az egészségügyi információk online felhasználása pozitív dolog lehet. Egy tanulmány szerint az online egészségügyi információ egyre fontosabb elemévé válik az egészségügynek és a betegségkezelésnek.

Az online egészségügyi információk a következőkre használhatók fel:

• Tudj meg többet a diagnózisodról, mint amennyi ideje van orvosodnak, hogy elmondja.
• Nézz meg olyan kezeléseket, amelyeket érdemes megvitatni a kezelőorvosoddal.
• Keress támogatást más, ugyanabban a krónikus betegségben szenvedő emberektől.

Sok olyan információt találhatsz az interneten, amelyet meg szeretnél beszélni az orvosoddal. Ha azonban túl sok kérdést teszel fel neki, az valószínűleg nem lesz hasznos.

Ehelyett próbáld meg összefoglalni, hogy a találkozók során rendelkezésre álló kis idő hasznos legyen.

(KamaszPanasz - verywellhealth.com)