Talán nehéz elhinni, de az érzések szokásokká válhatnak, ha sokat ismételjük őket, így a negatív érzések és gondolatok is beépülhetnek a mindennapjainkba. Hogy megállítsd ezek elmérgesedését, meg kell tanulnod kezelni a negatív hatásokat.

A demencia memóriavesztéssel, zavartsággal és döntésképtelenséggel járó betegség, amelyet időskori elbutulásnak is neveznek. A demenciában szenvedő beteg nehezen találja a megfelelő szavakat, valamint hirtelen hangulatingadozások jellemzik a napjait. Mindezek miatt igen nehéz kommunikálni a demenciában szenvedő nagyszülőkkel.

Sokszor nem könnyű közös nevezőre jutni az ősökkel, mert teljesen úgy fest, mintha direkt az ellenkezőjét szeretnék, mint amit te. De miért? Korábban mindent meg tudtatok beszélni. Mikor váltak ilyen furcsává?

Én, személy szerint egyszerűen irtózom az előre megjósolt dolgoktól. Tudod, amikor szólnak, hogy vigyázz le fogod ejteni, leöntöd magad, felborítod, összetöröd, és tényleg. Sikerül pont azt tenned, amire figyelmeztetnek.

Mindennapi életünket a kisebb szorongások, aggodalmak keresztül-kasul szövik. Ám van úgy, hogy elérkezik egy olyan pont, amikor a természetes aggodalom átcsap valami másba, valami sokkal komolyabba, amikor az túlzott és ésszerűtlen lesz. Milyen klinikai értelemben vett szorongásfajták léteznek?

Mi a közös Juhász Gyulában, Ernest Hemingway-ben és Vincent van Gogh-ban? Mindegyikük bipoláris zavarban szenvedett. Mi az a bipolaritás? Miért van az, hogy egyik pillanatban a depressziós ember kifejezetten jól érzi magát, boldog, aztán pedig a mélységbe zuhan a hangulata?

Készülj fel, találj egy csendes helyet, ahol egyedül lehetsz! Tedd ki az ajtóra a „Ne zavarjanak” táblát! Rendezd el úgy a szobát, hogy a legjobban érezd magad benne! Akár be is sötétíthetsz. Tegyél fel lágy zenét. Gyújts meg néhány füstölőt. Most kezdj el lassan lélegezni … lélegezz … lélegezz!

Mi a teendő, ha úgy érzed, a hangulatingadozásaid fölött nem tudsz uralkodni? Az egyik pillanatban még nincs semmi gond, aztán hirtelen elönt a düh? Válogatás a KamaszPanasz Szakértő válaszol rovatából.

Számos tényező növelheti a pánikbetegség kialakulásának kockázatát. A leggyakoribb rizikófaktorok közé sorolhatjuk egy személy nemét, korát, kórtörténetét és családi környezetét.

Szilveszter és az újévi fogadalmak. Minden év elején megfogadunk valamit, azután persze nem lesz belőle semmi. Ezért aztán már nem is szeretünk fogadalmakat tenni. Mert „úgyis belebukunk”, mert „úgysem sikerülhet”. Igazunk van, ha így gondolkodunk?

Mindenkinél elszakadhat néha-néha a cérna. Vannak olyan napok, amikor nem sok kell és betelik az a bizonyos pohár, a düh pedig rögtön elönt, ráadásul ez kihat az egész napodra. Ideges lehetsz a suli miatt, stresszelhetsz a jövőd miatt, máskor a párkapcsolatod okozhat feszült pillanatokat. Hogyan kezeld a helyzetet?

Stresszes vagy az iskolai vagy az otthoni dolgok miatt? Számtalan egyszerű dolgot megtehetsz annak érdekében, hogy csökkentsd a feszültséget.

Nem könnyű megbirkózni a helyzettel, hogy a szüleid folyton vitáznak. Amikor otthon nagy a feszültség, nehéz lehet megőrizni a boldogságot a temérdek dráma és düh ellenére. Talán jobban érzed majd magad, ha kipróbálod ezeket az egyszerű tippeket az ilyen helyzetek kezelésére.

Irigység az, amikor a másét szeretnéd megszerezni magadnak: egy tárgyát, a sikerét, az eredményeit. A féltékenység pedig a kapcsolatokra irányul. Kár tagadni, mindenkiben rejtőzik valamennyi ebből a két érzésből. A kérdés az, hogy ki hogyan kezeli őket.

Rengeteg inger ér minket egy átlagos napon. Miután felkelünk, azonnal zaj vesz körül minket: csendben nagyon kevés részünk van. Zaj vesz körül bennünket az utcán iskolába menet, a tanteremben pedig a zajszint kézzel fogható, aztán rohanunk tovább az utcán és otthon mindenütt gépek zakatolnak, esténként pedig a tévé üvölt vagy a zene. A felgyorsul életmóddal együtt testünk is pörög, agyunk szüntelenül kattog. Hogyan relaxálhatunk?