Óvodában a gyerekek úgy gyűjtik a barátokat, mint a cukorkát: minél több, annál jobb. Ahogy idősödsz, úgy változnak meg a baráti kapcsolataid is. Más lesz az érdeklődési körötök, más a kedvenc ételetek, ruháitok, ízlésetek zene és minden más terén.

Gyakran hallani, hogy „te nem vagy normális! Megőrültél!?” De sok nehézséggel küzdő ember is úgy érezheti, hogy nem normális, kilóg a közösségből, nem elfogadható a viselkedése. Mit tekint a pszichológia normálisnak, és mi az, ami abnormálisnak számít?

Ha lány testvéred van, az járhat előnyökkel illetve hátrányokkal is. Ha a testvéred jobb eredményeket ér el, féltékeny lehetsz rá. Ezt nevezzük testvéri rivalizálásnak. Nagyon sokan átesnek rajta gyerekkorukban.

Amikor 18 évesek leszünk, hivatalosan felnőtt jogokkal bírunk. Ez azonban nem jár automatikusan azzal, hogy a családban is elismernek és felnőttként kezelnek. Miért van ez? Mitől lesz valakiből érett felnőtt?

Vegyes érzelmekkel várhatjuk a Karácsonyt. Belőled mit hoz ki az ünnep? Idegesen rágod a körmöd, hogy mit vegyél Karácsonyra? Összegyűjtöttünk néhány tippet, hogy hogyan mérsékeld a karácsonyi stresszt.

„Anya tiszta ideg, a karácsonyi vacsit készíti. De megint ordibál. Valami nincs a helyén, nem készült el, nem elég, nincs ideje… Apukám dolgozik, nem tud segíteni. A tesóm idegesít. Karácsony tényleg a szeretetről szól? Itt mindenki csak tiszta ideg.”

Mit csinálj, ha a barátnőd pasija kikezd veled? El kellene mondanod a barátnődnek, hogy mit csinált? Vagy úgy kellene tenned, mintha semmi sem történt volna?

Évente 70 nő, és sajnálatosan 20 gyermek halálát okozza Magyarországon a saját hozzátartozója. Az erős fizikai bántalmazás, ami végső esetben halálhoz is vezethet, persze csak a családon belüli erőszak legsúlyosabb és legvégső formája: a sokszor évekig tartó fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazás azonban sokkal gyakoribb. Felmérni is képtelenség, hogy hány kiskorú szenved egyik vagy másik szülője, nevelője agressziójától.

Legyen akármilyen gazdasági helyzetben egy család, szinte nincs olyan háztartás, ahol ne lenne megtalálható a nappaliban egy tévé. Esetleg még egy a hálószobában, a gyerekszobákban vagy konyhában. Az életnek szerves részét képezi így elengedhetetlen, hogy beszéljünk a tévé nézés negatív hatásairól.

Nincs ember a világon, aki még nem haragudott volna meg valami miatt. Abban különbözünk, hogy hogyan kezeljük dühünket. Vannak olyanok, akik egy legyintéssel elintézik a problémát, mások viszont egy apróság miatt is a falat püfölik.

Ha valaki meghallja azt, hogy pszichológia vagy pszichológus, már azonnal be is ugrik neki Freud neve. El lehet csípni olyan megjegyzéseket is, mint az, hogy "freudi elszólás volt…" Ki volt Freud? Miért olyan fontos, hogy szinte mindenki hallotta már a nevét?

Bár minden gyerek azt hiszi, hogy a szülei túlságosan is szigorúak, mégis létezik egy vonal, amelyet ha átlépnek, akkor az már nem normális viselkedésre utal.

Szakítani nehéz, de létezik néhány jel, ami arra utal, hogy itt az ideje kilépni egy kapcsolatból. Néha egyszerűen csak nem akarod meglátni a jeleket, ám ha az alábbi jelek közül többet is tapasztalsz, az arra utal, hogy magad mögött kell hagynod a kapcsolatot.

Fájdalmas és nehéz helyzet, amikor valaki, aki tetszik nekünk, akivel együtt voltunk sokáig, már nem vesz rólunk tudomást. Még megerőltetőbb rávenni magunkat arra, hogy ne gondoljunk folyton rá és az együtt töltött szép napokra.

Egy szakítás a legtöbb esetben a kapcsolat visszafordíthatatlan végét jelenti - ezért is fontos, hogy feltegyél magadnak néhány fontos kérdést, mielőtt szakítasz.

Miért kell kritikusan fogadni a tévében elhangzottakat? Milyen hatással van életünkre a tévé? Hogyan zárd ki a negatív hatásokat?

Ha tényleg meg akarod szüntetni az életedben a zsúfoltságot, érdemes néhány tanácsot megfogadnod. Könnyen megtanulhatod, hogyan szabadulj meg mindattól a zűrzavartól, ami miatt nem tudod élvezni az életet. Kevesebb tárgy birtokában kevesebb dolgot kell majd megtisztítanod vagy elrendezned, és több pénzed is marad, ha nem veszel olyan dolgokat, amikre nincs is szükséged.

„Megverte tanárát”, „Diákterror!”, „Verekedés a tanáriban” és számtalan, ehhez hasonló hírrel találkozhatunk egyre gyakrabban az elmúlt években. Mi történt?

Azért van, mert stresszesek? Mert isznak vagy drogoznak? Mert rossz volt a gyerekkoruk? Mert nem tudják kezelni a dühöt és a féltékenységet? Az alacsony önértékelés miatt? Nehéz megérteni, hogy valaki, akinek törődnie kellene veled, hogy tud fájdalmat okozni neked.

Miért olyan nehéz megszabadulni a traumáktól? Legszívesebben elfejtenénk mindazt, ami történt, de ez nem ilyen egyszerű. Miért? Miért nem beszélnek az áldozatok? Miért hiszik azt az emberek, hogy az áldozat is hibás?