Ahogy a gyerekek nőnek, egyre nehezebb a biztonságukról gondoskodni. Meg kell adni nekik a személyes szabadságot, de nem szabad hagyni, hogy túlságosan eltévelyedjenek. A szülők legszívesebben mindentől óvnák csemetéiket, ők azonban nagyobb személyes teret és szabadságot szeretnének.

Meddig mehet el egy szülő?

Hol a határ a gyerek magánszférájába való betolakodás és pusztán a szülői aggodalom között? A szülő akármennyire is elővigyázatos, egy-két rossz dologgal akkor is szemben találhatja magát, például kiderülhet, hogy a tizenéves gyermeke kipróbálta az alkoholt, a cigarettát vagy a drogokat. Hogy reagálnak erre a szülők? Egyesek túlreagálják a dolgot, mások pedig tudomást sem vesznek róla. Azt gondolják, hogy majd elmúlik, majd kinövi a gyerek.

A szülőnek tudomásul kell venniük, hogy nem tudnak mindent állandóan ellenőrizni, viszont tény, hogy azoknál a fiataloknál, akik sokat beszélgetnek szüleikkel a veszélyekről, a kockázatokról, akár 50 százalékkal kisebb annak az esélye, hogy drogokhoz nyúlnak. Ennek ellenére a megkérdezett gyerekek csupán 31 százaléka mondja azt, hogy beszélget ilyesmiről a szüleivel.

Legyen nyílt a gyermekével

Fontos, hogy a szülők beszélgessenek gyermekükkel, sokkal inkább, mint hogy titokban betörjenek a szobájukba és elkezdjenek kutatni. Ha ezt ugyanis a gyermek megtudja, több mint valószínű, hogy a dacba menekül. Ezzel a szülő csak ront a helyzeten, csupán azt éri el, hogy a gyermeke még jobban bezárkózik.

A fiatallal próbáljon meg olyan őszinte, nyitott, kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani, amelyben a gyermeke azt érezheti, bátran kérdezhet, beszélgethet a szüleivel bármiről, még a legkényesebb témáról is. Ideális esetben a gyereknek éreznie kellene, hogy a szülő az ő oldalán áll, ám ezt a gyermek tudomására hozni nem mindig könnyű a szülők számára.

Mielőtt betörne gyermeke magánszférájába

Ha aggódik gyermeke viselkedése miatt, mert úgy tapasztalja, az utóbbi időben megváltozott, nem feltétlenül kell a legrosszabbra gondolnia, de jó, ha komolyan veszi a jelzéseket. Előfordulhat, hogy gyermeke depressziós lett, küzd az iskolával vagy a társai elnyomásával.

Bármi is az ok, a legjobb, ha egyenesen megkérdezi gyermekétől, hogy mi a baj. A beszélgetés sokat segíthet a probléma kiderítésében. Tegye lehetővé, hogy gyermeke ne riadjon ettől vissza. Legyen megértő, és ha bármi ostobaságot is csinált, ne szidja le őt egyből. Higgadtan és nyugodtan kell kezelnie az ügyet. Így a gyermeke nem fog megijedni Öntől, és máskor is magához fordul, ha bármi kérdése vagy baja lenne.

Ne legyen egyoldalú a beszélgetés! Legyen inkább párbeszéd jellegű. Kérdezze meg gyermekét, hogy mit gondol az alkoholról és a kábítószerről. Mindig akad megfelelő pillanat, amikor lehet ezekről beszélni. Mondjuk, az edzésre menet az úton, vagy tévénézés közben.

Miért hagyhatja figyelmen kívül a szülő a problémát?

Rengeteg oka lehet annak, hogy a szülők hajlamosak figyelmen kívül hagyni azokat a jeleket, amelyek gyermekük alkoholfüggőségére vagy drogozására utalhatnak. Főleg a szégyen és a megbélyegzés érzése miatt érzi úgy sok szülő, hogy a probléma létezésének tagadásával védheti meg magát és családját. Sok szülő azt hiszi, hogy ha gyermeke drogproblémával küzd, akkor ő, mint szülő kudarcot vallott. Ez azonban nem igaz.

Készüljön fel a beszélgetésre!

Sok szülő nem említi a drogokkal kapcsolatos dolgokat a gyermekének, mert ő maga sem tud eleget a témáról. Ha így van, olvasson után a témának az interneten vagy szakkönyvekben, hogy fejlessze a drogokkal kapcsolatos tudását, és tudjon erről bizalmasan beszélgetni gyermekével.

Más szülő retteg attól, hogy gyermeke már kipróbált valamilyen drogot, ezért rá sem mer kérdezni, kerüli a témát. Ha azt veszi észre, hogy gyermeke alkohol-, illetve drogproblémával küzd, feltétlenül fel kell venni a küzdelmet a káros szenvedélyekkel. Azok a szülők, akik a probléma elején segítenek gyermeküknek, jelentősen csökkentik annak a lehetőségét, hogy gyermekük függővé váljon.

A szülők szerepe és ereje

Természetesen nem tudhatja gyermeke minden lépését ellenőrizni, főleg akkor nem, ha gyermeke tinédzserkorba lépett, és egy kis magánszférára, függetlenségre vágyik. A szülőnek azonban ekkor is fontos szerep jut gyermeke életében, sőt ilynekor van igazán szükség a szülői gondoskodásra, figyelmességre. Egy kutatás, melyben 2000 tinédzser és 450 szülő vett részt megállapította, hogy azon tizenévesek, akik szoros kapcsolatban vannak a szüleikkel, kevésbé valószínű, hogy alkoholhoz vagy droghoz nyúlnak.

Az Ön szerepe az, hogy jó példát mutasson gyermekének, és védelmezze őt, segítsen neki, ha problémája van, miközben hagyja, hogy megmaradjon a sját kis privát szférája is.

Vonja be gyermekét a megoldásba!

Ha bebizonyosodik, hogy gyermeke alkohol-, illetve drogfogyasztó, ne kiabáljon vele, ne alázza meg, ne büntesse meg, hanem beszéljék meg higgadtan a dolgot, és találjanak ki együtt, közösen valamilyen megoldást!

Olyan megoldásra van szükség, amely mindkettőjüknek megfelel, hiszen a másik akarata ellenére nem lehet cselekedni. Ne kényszerítse gyermekét olyasmire, amit ő nem akar. Inkább észérvekkel magyarázza el neki, hogy miért lenne jó, amit Ön javasol. Hagyja, hogy gyermeke saját magától jöjjön rá arra, hogy nem is olyan rossz az, amit Ön akar.

A gyermekének ebben az esetben támogatásra, odafigyelésre van szüksége. Éreztesse vele, hogy mellette áll!

(M. T., webmd.com)